Minden vállalkozás előtt adott a választás lehetősége: a bérszámfejtési feladatokat házon belül látja el, vagy egy külső szolgáltatóra bízza. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a felelősség minden esetben a munkáltatót terheli, függetlenül attól, hogy a számfejtést saját munkatárs vagy megbízott szakértő végzi. A megfelelő megoldás kiválasztása több tényező mérlegelésével dönthető el.

A bérszámfejtés az egyik legérzékenyebb vállalati folyamat: ha valami félremegy, annak nemcsak pénzügyi következményei lehetnek, hanem a munkavállalók bizalma is könnyen meginoghat. Egy-egy hiba ráadásul akár jogvitákhoz vagy hatósági problémákhoz is vezethet, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani a pontos és naprakész bérügyintézésre.

Sok vállalat a bérszámfejtésre a könyvelés részeként tekint, holott valójában egy egészen más jogszabályi környezetre épülő, eltérő célokat szolgáló és más típusú kockázatokat hordozó tevékenységről van szó. A kisebb cégeknél a bérszámfejtés gyakran magában foglalja a HR- és munkajogi feladatokat, de a leglényegesebb különbség mégis az a könyvelés és a bérszámfejtés között, hogy míg a könyvelési hibák jellemzően könnyebben korrigálható adminisztratív következményekkel járnak, addig a bérszámfejtésben elkövetett tévedések alapjaiban rendíthetik meg a munkavállalók bizalmát, pedig ők jelentik egy vállalat működésének alapját.

Bár a Bértranszparenciáról szóló uniós irányelv hazai jogrendbe való átültetése a 2026. június 7-i határidőre nem fejeződött be, de a kérdés napirenden maradt, és várhatóan év végéig lezárul a folyamat. A hazai szabályozás nagy valószínűséggel hasonló lesz az uniós irányelv rendelkezéseihez, így a vállalkozások hozzáfoghatnak bérezési rendszerük felülvizsgálatához és átalakításához. A felkészülésben segíthet az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok ítéleteinek megismerése.

Már a 70-es évektől kezdve határozottan kiálltak és tettek lépéseket a bérekben megnyilvánuló diszkrimináció ellen emberi jogi mogalmak és szervezetek. Ennek köszönhetően sokáig érezhető volt a javulás is, de ez a folyamat körülbelül tíz éve lelassult, és azóta nem csökken érdemben a nemek közötti átlagos bérkülönbség az Európai Unión belül. Ezért az Európai Parlament és a Tanács konkrét intézkedéseket kilátásba helyezett. Ennek egyik eszköze a bérek átláthatósága, másrészt az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének gyakorlati meghatározása.

2023. január 1-jén a Munkatörvénykönyvének számos szabálya megváltozott, melyek új kötelezettségeket rónak a munkáltatókra, és átalakítják a munkavállalók jogait. Többek között változnak a tájékoztatási kötelezettség szabályai, kibővül az apasági szabadság, bevezetik a szülői szabadságot, illetve pontosítják a munkavállalók rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségeit is.

Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez nemcsak a számítógéphez kötött munkát jelenthet: tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát, hogy hol kell adózni, milyen szerződést érdemes kötni és milyen pénznemben lehet bért kapni?

Korábbi bejegyzésünkben részletesen bemutattok a koronavírus járvánnyal összefüggésben átmenetileg alkalmazandó munkaügyi és munkavédelmi szabályokat a hozzájuk kapcsolódó adózási könnyítésekkel. Továbbra is csak várakozás övezi a távmunka átfogó szabályozását, ugyanakkor a tavalyi ideiglenes szabályok egy júliusi kormányrendelet értelmében tovább módosulnak.