Az értékpapírokból származó jövedelmek adózásának áttekintését egy összefoglaló táblázattal zárjuk, amely a május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet, és segítséget nyújthat a 2025-ös befektetések tervezésekor, amelyekre azonban bizonyos esetekben új szabályokat kell alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat.

A tartós befektetési szerződések alapján realizált hozamokra kedvező adózási szabályok vonatkoznak akkor is, ha külföldön veszik igénybe a szolgáltatást, de a külföldi szolgáltatókkal kötött szerződésekből származó hozamokra csak akkor alkalmazhatók a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartós befektetésekből származó jövedelemre vonatkozó kedvező rendelkezései, ha az előírt feltételek teljesülnek a szerződés tartalmával, a magánszemély adóhatóság felé történő bejelentésével és a külföldi szolgáltató által vezetett számlával és igazolással kapcsolatban.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk második részében a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk. A legkedvezőbb adózást ugyanis ezekkel, vagyis az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákkal (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.

1. Személyi jövedelemadó

Tartós befektetési számla

2020. január 1-től magánalapítványok és bizalmi vagyonkezelők is nyithatnak tartós befektetési számlát, közismerten TBSZ-t, hogy ezzel magánszemélyek számára vagyont juttassanak. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelőnek és az alapítványnak nyilvántartást kell vezetnie.

A tőkejövedelmek adózásáról szóló cikksorozatunk első részében blogbejegyzésünkben a hosszú távú célbefektetési számlák adózásával foglalkozunk.