A hihetetlen méretű hazai információs bázis mellett, a nemzetközi kapcsolatokból származó adatok is beépülnek a NAV adatvagyonába.

A hihetetlen méretű hazai információs bázis mellett, a nemzetközi kapcsolatokból származó adatok is beépülnek a NAV adatvagyonába.

Manapság sok külföldi befektetéssel rendelkező magánszemély kap levelet a NAV-tól, amelyben meghívják őket, hogy egy úgy nevezett támogató eljárásban való részvételre. Ennek keretében a hatóság a magánszeméllyel szorosan együttműködve szeretne megbizonyosodni arról, hogy a külföldi számlákon tartott befektetések után maradéktalanul megfizették az adót Magyarországon.

Az értékpapírokból származó jövedelmek adózásának áttekintését egy összefoglaló táblázattal zárjuk, amely a május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet, és segítséget nyújthat a 2025-ös befektetések tervezésekor, amelyekre azonban bizonyos esetekben új szabályokat kell alkalmazni.

Az általános szabály szerint az értékpapírok beváltása, elidegenítése révén szerzett jövedelem az ügylet során szerzett bevétel és az értékpapír megszerzésével, tartásával, illetve elidegenítésével kapcsolatban felmerült kiadások különbözete. Az értékpapírok átruházásakor leggyakrabban az árfolyamnyereségből származó jövedelemre gondolunk, azonban az értékpapír típusától függően keletkezhet akár kamatjövedelem vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem is. Nem mindegy tehát, hogy az ügylet tárgyát képező értékpapírok részvények, kötvények, letéti jegyek vagy például befektetési jegyek.

A személyi jövedelemadót érintő változások közül talán a legfontosabbak az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása miatt szükséges módosítások lehetnek.

Az értékpapír átruházásakor árfolyamnyereségnek nevezzük az eladási ár és a vételár közötti különbözetet. Ebből le lehet vonni az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeket: például a megszerzéshez, a tartáshoz és az értékesítéshez kapcsolódó jutalékot. A hagyományos értelemben vett értékpapírokon túl – pl. nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - idesoroljuk a Kkt.-k, a Bt.-k, Kft.-k üzletrészét, a szövetkezeti részesedését, vagyoni betétjét is, továbbá minden más vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyont.
