Csökkenő szja-kulcs, késleltetett tao-fizetés, jelentősen módosuló bankadó szabályok – ez csak néhány kiemelt pont a 2016-os változásokból, amelyeket 2015 júniusában hirdettek ki. Több szabály akár már 2015-től alkalmazható.

Az szja-t érintő, 2016-ban hatályba lépő változások java az adóterhek csökkentését eredményezi.
A legfontosabb szja-t érintő változás, hogy a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmek kapcsán a szja adókulcsa 16%-ról 15%-ra mérséklődik.

A nyári adócsomag változást hozott a társasági adózás terén is.

Növekedési adóhitel

A társasági adó törvény módosításával 2015-re visszamenőlegesen lehet alkalmazni a növekedési adóhitelt, amely alapján adóhalasztást érvényesíthetnek a dinamikusan fejlődő vállalkozások. Az adózás előtti (számviteli) eredményüket egy éven belül ötszörösére növelő cégek a növekmény után járó adóterheket (a feltöltési kötelezettséget valamint az éves adót) halasztva teljesíthetik.

A tavaly év végén elfogadott adócsomag hatására 2015. július 1-től változtak a határozott idejű elszámolás szabályai a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások esetében. Főszabály szerint az adókötelezettség megállapítása az elszámolással/fizetéssel érintett időszak utolsó napján lesz esedékes (korábban ez a fizetési határidő volt).

Az Európai Bizottság vizsgálatának hatására év közben módosították a reklámadó törvényt, az új szabályok 2015. július 5-én léptek hatályba. Mivel az új szabályokat visszamenőleg is lehet alkalmazni, érdemes megvizsgálni, hogy melyik szabályrendszer a kedvezőbb, és ha az újak, akkor önellenőrizni.

Sokan nem tudnak arról, hogy bizonyos veleszületett vagy szerzett betegségek, egészségkárosodások, fogyatékos állapotok után is jár személyi jövedelemadó-kedvezmény magánszemélyeknek, méghozzá alanyi jogon. E betegségek körét külön kormányrendelet szabályozza, ezért mindenképpen érdemes pontos felvilágosítást kérnünk a háziorvosunktól.

Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként mindenképpen üdvözlendő, de adóalanyként nem szabad vakon bízni az EKÁER rendszerben.

Az általános forgalmi adó (ÁFA) sokszor csupán átfolyó tétel, azonban a vissza nem igényelhető adó, a hibásan megállapított fizetendő áfa és az adminisztrációs hibákból eredő bírságok közvetlenül megterhelik a vállalkozások pénztárcáját, különösen egy olyan országban, amely az Európai Unió legmagasabb áfa kulcsait alkalmazza.

A közösségi termékkereskedelem az áfacsalások által leginkább fenyegetett terület, ezért ezekre az ügyletekre irányul a legnagyobb adóhatósági figyelem. A vállalkozások sokszor érezhetik ezt a figyelmet túlzónak, és még a jóhiszemű cégek is bajba kerülhetnek, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tettek meg mindent az ügyletek jogszerűségének igazolására.

Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW)  akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.