A Világgazdaság Vélemény rovatában megjelent cikkünket közöljük blogunkon is.
A kérdés különösen aktuális most, néhány nappal a szoftverfejlesztést lehetővé tevő új jogszabály tervezet és a technikai elvárások megjelenése után, de szűk félévvel a rendszer elindulásának határideje előtt. Teljesíthető-e még az átállás az online számlázásra, és ha igen milyen áron? Várható-e az EKÁER-rendszer elindításához hasonló zűrzavar, a bevezetés után még hónapokig megoldhatatlan gyakorlati kérdések lassítják-e majd a mindennapi feladatokat, amelyek egyrészt lekötik a vállalkozások idejét és kapacitását, másrészt a rendszer működés közbeni módosításait teszik majd szükségessé?
Van egy jó hírünk, és van egy rossz… A jó hír az, hogy az EKÁER-hez képest most legalább van valódi felkészülési idő. A rossz az, hogy a feltételek teljes körűen sajnos ismét elég későn váltak ismertté, így már biztos, hogy rohamtempóban kell programozni és tesztelni. Az előttünk álló fél év nagyon nehéz lesz a számlázó szoftvereket fejlesztő cégek és azok számára, akik saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak, esetleg a hazai rendszert a nemzetközi vállalatcsoport rendszereihez kell hozzáilleszteniük.
A jelenlegi tervek szerint tehát 2018. július 1-jétől azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, valamint amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok segítségével, manuális beavatkozás nélkül. Fontos tudni azonban – hiszen eleinte éppen ezen a téren érte sok kritika az eredeti terveket –, hogy a nyomtatvány használatával kiállított, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból. Esetükben a 100-500 ezer forint közötti áfatartalmú számlákról 5 munkanapon belül, az 500 ezer forint felettiekről pedig 1 munkanapon belül kell jelentést küldeni.
Ez viszont felveti a kérdést, hogy vajon valóban csökkenni fog a cégek adminisztrációs terhelése az ígéretek szerint? Sajnos az biztos, hogy a számlatömböt használók adminisztrációja egyértelműen nőni fog, és botorság azt hinni, hogy a többieknek semmi dolguk nem lesz. Eleve ellenőrizniük kell majd a visszaküldött adatokat. Másrészt a befogadott számlák esetében a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetendő számlák értékhatára szintén lecsökken, ami jelentős többletmunkát okoz. A hatóság nem látja mindemellett a 100 ezer forint áfatartalom alatti számlákat, és ezért bizonyosan nem tudja pontosan elkészíteni a bevallást. Legalábbis addig, amíg a rendszert ki nem terjesztik az összes számlára. Az is bonyodalmat okozhat, ha az adatok több különböző rendszerből jönnek össze, így az áfa-bevallás kitöltéséhez vagy többlet manuális munkára vagy speciális illesztő programra lesz szükség. Vagyis az adminisztráció érdemben nem, vagy csak hosszabb távon csökkenhet.
És vajon mi a helyzet a kockázatokkal?
Első körben az adózási következményeket érdemes tisztázni. Ha az adózó nem tartja be az előírásokat, nem megfelelő a továbbított adattartalom, nem kezdi el időben az adatszolgáltatást, akár egymillió forint bírságot is kaphat. A számlát befogadó vállalkozás pedig elvesztheti áfa-levonási jogát. Ráadásul a hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást. Vagyis érdemes már jó előre készülni a vitás helyzetekre, és a szolgáltatókkal kötött szerződésekben rögzíteni a kártérítési jogokat és kötelezettségeket.
S ha már a kockázatokról esik szó, talán érdemes azt is megemlíteni, hogy az információ továbbításából és tárolásából fakadó sérülékenység is jelentős károkat okozhat. Hiszen nem véletlen, hogy a vállalkozások adatbiztonsági okokból a vevői, beszállítói adatokat is tartalmazó ügyviteli szoftvereket, számlázó programokat gyakran olyan számítógépeken használják, amelyek nem kapcsolódnak internetre. Szorongásukat oldhatná, ha meggyőződhetnének adataik biztonságáról is.
Végül, vajon a rendszer segítségével valóban csökkenni fog az áfacsalások mértéke?
Ezen a téren lesz változás. A fejlesztés azonban csak az első lépés, kis túlzással mondhatjuk „technikai részletkérdés”. Sokkal nagyobb jelentőséggel bír majd a jövőben – ha az átállás okozta sokkon túljutunk – a bemenő adatok megfelelősége. Az online számla-adatszolgáltatás gyakorlatilag azonnali adóellenőrzéseket is jelent majd, a pénztárgép, az EKÁER és a közúti fuvarozás, a hagyományos belföldi adó adatbázisok és a nemzetközi kontrolladatok összevetésével ki fognak ugrani a véletlen hibák és rosszhiszemű visszaélések is. Ráadásul ehhez még az íróasztalától sem kell felállnia az adóellenőrnek. Nagyobb fokú körültekintésre lesz szükség, ezért fontos a számlázó programok megfelelőségén kívül, a vállalkozás áfa- és EKÁER-kezelésének rendszerszintű ellenőrzése is.
A jövőben még nagyobb kockázatot vállalnak azok is, akik áfacsalásra szakosodtak. Persze elképzelhető újabb trükközés, de az bizonyos, hogy ez egyre kevésbé éri majd meg, hiszen egyre bonyolultabb és hosszadalmasabb lesz kivitelezni. Így az utolsó kérdésben egyértelműen pozitív az előrejelzés: az adócsalások számát ez a reform is várhatóan csökkenteni fogja. Ráadásul az a tény, hogy a vállalkozás irányába jelentett számlák adatai a számla befogadók számára is lekérdezhetőek lesznek, egy újabb ellenőrzési lehetőséget kínál a jóhiszemű adózók számára is, amellyel az áfa csalásban való részvétel gyanúja jobban elkerülhető.
Ha érdekli a téma, jöjjön el a LeitnerLeitner ingyenes ügyfél-szemináriumára!
2018. 03. 06. Felkészülés a finisben avagy GDPR és online számla-adatszolgáltatás
