A könyvelés jövőjéről sok szó esik manapság, ezért igyekeztünk számba venni a LeitnerLeitner működésének 30 éves születésnapjára készült kiadványunkban a terület aktuális feladatai mellett a jövő kihívásait és lehetőségeit is.
A könyvelés kettős kihívással szembesül napjainkban: egyrészt a digitalizáció új elvárásaival, másrészt az utánpótlás nehézségeivel, melyek jelentősen meg fogják változtatni a szakmát. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ez a két trend kioltja egymás negatív hatását. A 40 évnél fiatalabb szakemberek aránya évek óta csökken, és a frissen vizsgázott könyvelők száma rendre alacsonyabb, mint a nyugdíjba menőké, egyre kevesebb és kevesebb kolléga kell, hogy elvégezze ugyanazt a munkát. Közben pedig az idősebbek közül sokaknak jelent nehézséget az automatizálással változó új munkamódszerek, rutinok megtanulására. De végső soron a könyvelői végzettség és tapasztalat a jövőben is keresett marad a munkaerőpiacon, hiszen az ügyfelek igényeit ki kell elégíteni, és ez másképp nem lehetséges, mint éppen a digitalizáció vívmányainak kihasználásával.
„A könyvelés egy jól kiszámítható karrierutat kínáló szakma. Vannak olyan elvárások, mint a monotóniatűrés, az állandó határidők betartása vagy annak a képessége, hogy egyszerre több céggel kell 100%-ban „képben” lenni. Fontos a rugalmasság, a változásra/változtatásra való hajlandóság. Akiben ezek megvannak, olyan hivatást találhat, ami több évtizedre kínál fejlődési, tanulási lehetőséget, kihívást és ezzel együtt kiszámíthatóságot.” Rácz Nóra
Előnyben lesznek tehát azok, akik képesek lépést tartani az automatizációval, változtatni tudnak megszokott munkamódszereiken. Legyenek ők fiatalabbak vagy idősebbek, ha felismerik, hogy az új eszközök lehetővé teszik, hogy a valóban értékes tanácsadói feladatokra koncentráljanak, a jövőben egy érdekes foglalkozást űzhetnek egy sokkal kevésbé kompetitív piacon.
Kell-e IT tudás a jövőben a könyvelési tevékenységhez?
A munkafolyamatok átalakulására mindenképpen készülnie kell a szakma minden képviselőjének: a könyvelést segítő szoftverek, a könyvelő programok fejlődése átstrukturálja a könyvelői feladatokat is. Kevesebb lesz a kézzel végzett adatrögzítői munka, ennek köszönhetően több idő marad az ellenőrzésre, elemzésekre, szakmai kérdésekre.
Az IT tudás ugyan nem lesz előfeltétel, de a szoftverek magabiztos használatát mindenképpen meg kell tanulni. Ez sokszor kihívást jelent a tapasztaltabb könyvelőknek, azonban a szakmába belépő fiatalabb generációnak a munkával kapcsolatos szoftverek megtanulása, kezelése már sokkal könnyebben megy, ők ezen „nőttek fel”.
Ráadásul Magyarországon a számviteli és adózási digitalizáció európai összehasonlításban is nagyon fejlett, hiszen az adóhatóság online megoldásai mindenképp a digitalizáció irányába tolják a szakmát. A nehézségek mellett ennek mindenképp vannak jó oldalai is.
És valóban, a standardizált adatstruktúra sok lehetőséget kínál az automatizációra a vállalati munkafolyamatokra nézve is. Nemzetközi kontextusban azonban nehézséget jelenthet a külföldi befektetők számára, hogy a magyar rendszer sokszor szigorúbb formai elvárásait hozzá kell illeszteniük a saját megszokott, rugalmasabb szisztémájukhoz. Érdemes észrevenni, hogy mindez a könyvelés számára egy újabb belépési pontot is jelenthet, hiszen az ügyfelek tőlük várják a támogatást, ami megoldható egyrészt a számlázási, könyvelési tevékenység outsourcingjával, másrészt a saját rendszereik átalakításával, fejlesztésével, a magyar szabályoknak megfelelő munkafolyamatok betanításával.
Milyen karrier lehetőségei vannak egy könyvelőnek?
A könyvelői szakma sokféle karrierutat kínál, attól függően, kinek milyen tervei, ambíciói, céljai vannak, az életének milyen szakaszában jár, és milyen egyéb képességekkel, készségekkel rendelkezik. Egy nagyobb könyveléssel foglalkozó iroda berkein belül több lehetőség van a fejlődésre. A betanulás után magasabb szintű és egyre összetettebb szakmai feladatokhoz lehet hozzáférni: például adóbevallások, eredmény-kimutatások készítéséhez, a mérleg összeállításához. A nyelvtudással pedig kitárul a világ, hiszen hazánkban a nagyobb cégek jellemzően nemzetközi cégcsoporthoz is tartoznak, ahol elengedhetetlen az anyacéggel való kommunikáció.
A szakma rugalmassága és függetlensége is vonzó lehet, például gyermeket vállaló nők otthonról is el tudják végezni a munkát akár részmunkaidőben is, bár ekkor is vannak kötelezően betartandó határidők, de a napi munka elosztása a munkavállaló kezében van. Később pedig a szakma újabb és újabb dimenziói is előtérbe kerülhetnek egy-egy könyvelő életében.
Gondolkodjunk folyamatokban!
A könyvelőt sokan tekintik a bizonylatok rabjának, aki csak követi az eseményeket. És ebben lehet is némi igazság, ha a könyvelőnek nincs ideje másra, mint az adatok bevitelére, a hibák javítására, és arra már nem marad lehetősége, hogy tekintetét a papírokról felemelje, és meglássa a könyvelt vállalat gazdasági folyamatait, működését. Ha a halaszthatatlan teendőktől nem ér rá, hogy az adatokból következtetéseket vonjon le, hogy felismeréseit megossza a menedzsmenttel.
„Mi a LeitnerLeitnernél a digitális forradalmat, ami jelenleg zajlik, arra használjuk, hogy transzformáljuk az általunk nyújtott szolgáltatásokat. A bizonylatrögzítés automatizációja révén felszabaduló időt az ügyfelekre fordítjuk, hogy szakmai tapasztalataink révén trendekre, diszkrepanciákra, problémákra hívjuk fel a figyelmet. A munkatársaink számára pedig biztosítsuk a munka-magánélet egyensúlyát. Ez természetesen csak a dolgozók bevonásával, félelmeik, kételyeik meghallgatásával érhető el.” Rácz Nóra
A lélekölő feladatok automatizálása egyszerre teheti gyorsabbá a munkát, így több megbízás is teljesíthetővé válik, de megengedi azt is, hogy a könyvelő tanácsadóvá lépjen elő.
Mit jelent egy könyvelőiroda számára a proaktivitás?
Egy könyvelőiroda sikerének mindenképpen fokmérője a szolgáltatási csomag és a munkaszemlélet komplexitása, ugyanakkor a kapcsolattartás személyessége és egyszerűsége is. Hogy ne legyen kérdés az ügyfelek számára, hogy problémájukkal hova kell fordulniuk, hogy akár egyetlen kapcsolattartón keresztül is elérjék a számviteli, adózási, könyvvizsgálati és – amennyiben szükséges a jogi megoldásokat is.
A proaktivitás pedig sokszor ugyanilyen lényeges, hiszen az ügyfél nem szakember, mindennapjaiban nem foglalkozik a jogszabályok értelmezésével, nincs tisztában azzal, hogy mely jogszabályváltozások érintik őt, és hogy kell ezekre felkészülnie. Így tehát a könyvelők digitális felszabadítása a múlt eseményeinek követéséből lehetőséget adhat arra is, hogy időben tájékoztassák ügyfeleiket a változásokról, és a felkészülés-átalakulás folyamatában is támogassák őket.
