A kapcsolt vállalkozásoknak kötelező szokásos piaci árat, vagyis transzferárat alkalmazni az egymás közötti ügyleteknél, és értéküktől függően dokumentációt is kell készíteniük.

Az új transzferár‑rendelet egyik legtöbb nehézséget okozó kihívása a szegmentációra vonatkozó elvárások szigorodása. Ez még fokozottabban igaz a 2025‑ös adóévre vonatkozó transzferárazási kötelezettségek teljesítésekor, ugyanis ez átmeneti év, amelyben bizonyos feladatoknál már lehet alkalmazni az új szabályokat, míg másokat még a régi előírások szerint kell elvégezni.

Az idén hatályba lépett transzferár-rendeletet 2026-tól lesz kötelező alkalmazni, de már a 2025-ös adóévre is választható az, hogy 150 millió forint alatti ügyletekre nem kell helyi dokumentációt készíteni.

2025-től egy új transzferár rendelettel búcsúztunk, amelyet az érintettek választása alapján már a tavalyi évre is lehet alkalmazni. 2026-tól azonban már kötelező. Az új szabályok ugyan tartalmaznak könnyítéseket is, de ennél sokkal jellemzőbbek a szigorítások.

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának kiemelt jelentősége van a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, amit a NAV adóellenőrzései során szigorúan, nagy részletezettséggel ellenőriz. A jövedelmezőség helyes megosztását a szokásos piaci ár elve alapján szigorúbban vizsgálhatják a hatóságok. Tehát a vállalkozásoknak is nagy gonddal kell foglalkozniuk a transzferárazás adózási kockázatainak feltárásával és kezelésével az adóhatóságot megelőzve!