A technológia fejlődésével egyre több új, az eddig megszokottaktól jelentősen eltérő szolgáltatással találkozhatunk tanácsadói munkánk során. A korábban tartós helyszíni jelenlétet és személyes munkavégzést igénylő tevékenységeket egyre gyakrabban váltják fel olyanok, melyek speciális technikai eszközök segítségével hatékonyabban, kisebb időráfordítással és kevesebb élőmunka-igénnyel végezhetők. Az ilyen furcsa tevékenységek trükkös adózási kérdéseket vethetnek fel, ha országhatárokon átívelően végzik őket. Cikkünkben egy drónok segítségével nyújtott szolgáltatás kapcsán ezekből szeretnénk ízelítőt adni, és rámutatni, hogy miért is érdemes tanácsadók bevonásával elemezni ezeket az egyedi eseteket.

Az autóipar a magyar gazdaság sarokköve.

Nálunk születnek meg azok a technológiák, amelyek a mobilitás jövőjét meghatározzák. Az olyan gyártók jelenléte, mint az Audi, a Mercedes, a Suzuki, az Opel, a BMW és a BYD egyáltalán nem csak nemzeti presztízskérdés, sokkal inkább – közvetlen vagy közvetett módon – jelentős bevétel a magyar költségvetésben. Az utóbbi években a klasszikus autóipari szegmensen túl az akkumulátorgyártók – mint a CATL, EVE Power, Samsung SDI, az SK ON, GS Yuasa, valamint ezek alkatrész ellátására a Soul Brain, Volta, Shenzen, Enmech, Shinheung, SungEel – is célkeresztbe kerültek.

Az Európai Unió egységes piacának köszönhetően a magyar cégek – így az építőipari vállalkozások is – könnyebben léphetnek be külföldi piacokra. Manapság már sok jól felkészült hazai cég sikeresen jelenik meg az uniós országokban. Tapasztalataink szerint is egyre több magyar építőipari vállalkozás kap megbízásokat más EU-tagállamokban, például építési, felújítási vagy kivitelezési feladatokra.

A hihetetlen méretű hazai információs bázis mellett, a nemzetközi kapcsolatokból származó adatok is beépülnek a NAV adatvagyonába.

Azok számára, akiknek több különböző államból folynak be bevételeik, több országban vannak befektetéseik, vagy akik a világon utazgatva távolról dolgoznak, a legjobb megoldás, ha global mobility területén jártas szakemberhez fordulnak, és őt bevonva határozzák meg az alábbi kérdéseket:

2025-ben is fókuszban marad a transzferárazás. Értékelni fogják az azonos vállalatcsoport magyarországi leányvállalatait az országonkénti jelentések (CbCR) és a határon átnyúló konstrukciók és a transzferár-adatszolgáltatás adatai alapján, és a kockázatosnak minősített tranzakciókat ellenőrzik. Kiemelten figyelnek a kapcsolt vállalkozások immateriális javakat érintő ügyleteire. Elemzik a hitel- vagy más pénzügyi ügyleteket transzferárak szempontjából. Extra figyelmet kapnak a cégcsoporton belül gyártási tevékenységet végző, veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók, különösen, ha ügynöki, bizományos vagy disztribúciós tevékenységet végeznek, valamint a kapcsolt élelmiszeripari vállalkozások. Végül, de nem utolsó sorban ellenőrzik a szokásos piaci árat megállapító határozatban foglalt feltételek teljesítését.

Az adóhatóság minden év elején nyilvánosságra hozza az adott év adóellenőrzéseinek kiemelt célcsoportjait. Idén is figyelnek a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózókra, és mivel ők általában rendelkeznek kapcsolt vállalkozással, ezért vizsgálják a köztük alkalmazott árakat, és a veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő gyártási, forgalmazási vagy szolgáltatási tevékenységeket is. Érdemes ezért minden vállalkozásnak kiemelt figyelmet fordítania a kapcsolt ügyleteivel folytatott árazásra, valamint azok transzferár kezelésére és transzferár-nyilvántartására.

Közeleg május 31-e, ami többek között az iparűzési adó bevallási határideje is. Most még nem késő újra átgondolni, hogy jól határoztuk-e meg, hol kell iparűzési adót fizetnünk, ha tevékenységünk nem egyetlen jól körülhatárolható helyszínen zajlik. Az önkormányzatok ugyanis egyre tudatosabban vizsgálják a hosszabb kivitelezési projektek időtartamát, és az átmenetileg ott tevékenykedő vállalkozások helyszíni jelenlétét, hogy nincs-e helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségük. Ezért érintettként – például építőipari cégeknek – érdemes fokozottan ügyelni a szabályok betartására, amelyek sokszor bonyolultabbak, mint gondolnánk.

A „fegyverek egyenlőségének elvéről” ma már régen nincs szó az adóellenőrzések során. Az adóhatóság hihetetlen nagyságú és komplex adatokkal rendelkezik a gazdaság egészéről és az adózók viselkedéséről. Érdemes bepillantani a részletekbe!

Manapság sok külföldi befektetéssel rendelkező magánszemély kap levelet a NAV-tól, amelyben meghívják őket, hogy egy úgy nevezett támogató eljárásban való részvételre. Ennek keretében a hatóság a magánszeméllyel szorosan együttműködve szeretne megbizonyosodni arról, hogy a külföldi számlákon tartott befektetések után maradéktalanul megfizették az adót Magyarországon.