A különadók a válság óta a magyar adórendszer szerves részét képezik. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, hogy összesített arányuk a központi költségvetés bevételein belül az utóbbi néhány évben meghaladta a társasági adóét is.

E bejegyzésünkben közöljük a tanulmány teljes szövegét, de sajnos a blog sajátosságai miatt a lábjegyzetek és kiemelések sajnos nem publikálhatóak ebben a formában. A tanulmány teljes, hivatkozásokat és kiemeléseket tartalmazó hivatalos változata pdf-ben letölthető a LeitnerLeitner website-járól.

Az országgyűlés 2016. március 1-jén megszavazta, hogy a kft-knek csak 1 év múlva – 2017. március 15-éig – kell 3 millió forintra emelniük törzstőkéjüket, melynek eredeti határideje 2016. március 15-én járt volna le. Nem szabad azonban a határidő-módosítás miatt tovább halogatni a döntést a tőkeemelésről: a folyamat ugyanis hosszadalmas, ráadásul a közelgő évzárással összehangolva költséget is meg lehet takarítani.

Február 19-én jelent meg a NAV szokásos éves ellenőrzési irányelveiről szóló tájékoztatása. Cikkünkben ebből emeljük ki a legfontosabb elemeket.

2016. március 15-én lejár az új Polgári törvénykönyv megemelkedett tőkekövetelményekkel kapcsolatos türelmi ideje, amellyel a kft.-k kötelező minimum tőkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára emelkedik. „Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstőke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelő legjobb megoldást. A késedelem ugyanis bírsággal, végső esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat.”– figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A környezetvédelmi termékdíjat érintő szabályokat évről évre finomítják, kiegészítik a jogalkotók. nincs ez másként 2016-ban sem. A 2015 novemberében bevezetett módosítások következtében szinte minden terület kiegészül új (részlet)szabályokkal és pontosításokkal. Jelen cikkünkben az adózók szélesebb körét érintő változásokkal foglalkozunk.

Az EKÁER rendszer nem titkolt célja az áfacsalások megelőzése, leleplezése. Sokszor előfordul azonban az is, hogy az EKÁER rendszer a vállalkozások segítségére lehet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében. Hiszen a legtöbbször akkor ütköznek a cégek nehézségekbe az EKÁER regisztráció során, ha a tranzakciót helytelenül értékelték áfa szempontból, vagy ha az olyan speciális eset, amely gondosabb elemzést igényel. Ha tehát nem sikerül az EKÁER rendszerben regisztrálni, akkor ez egy tévedés indikátora is lehet, és az ügylet átgondolásával megelőzhetjük, hogy később – akár az utakon, akár egy ellenőrzés során adóhiányt állapítsanak meg cégünknél. A különleges eseteket pedig - amikor tényleg másképp kell kezelni ügyletet áfa szempontból, mint az EKÁER rendszerben - mindenképpen érdemes még egyszer górcső alá vonni.

Sokan sok helyen ismertették már 2016 egyik legjelentősebb adózással kapcsolatos változását: az adózók megbízható és kockázatos minősítését. Manapság már a várható hatásokra vonatkozó előrejelzések közül is egyre több lát napvilágot, így cikkünkben mi is ezeket elemezzük.

2016. január elsejétől bizonyos feltételek mellett a magyar vállalkozások is választhatják a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést. Ha egy cég már 2016-ban szeretne áttérni az új rendszerre, ezt 2016. január 15-éig be kell jelentenie az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is. – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner, osztrák gyökerű adótanácsadó, könyvelő és könyvvizsgáló cégcsoport vezetője.

Korábbi cikkeinkben áttekintettük a főbb adónemeket érintő változásokat, most a két maradék témát: az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és az illetékeket érintő változásokat mutatjuk be.