Március 18-án a fejlesztési adókedvezményekről, valamint a transzferárazásról beszélt a Millásreggeli stúdiójában Jancsa-Pék Judit.

A teljes műsor meghallgatható e linkre kattintva.

Írásunkban a transzferárazásra vonatkozó általános szabályokat tekintjük át, olyan alapkérdésekre válaszolva, hogy mi is az a transzferárazás, hogyan alakult ki és miért van rá szükség, megnézzük mennyire szigorú a magyar szabályozás, mi a következménye a mulasztásnak, mi is az a transzferár nyilvántartás, kinek, mikor, miről és hogyan kell elkészítenie, illetve milyen felülvizsgálati kötelezettségek és egyszerűsítési lehetőségek vannak.

A Vidék Magazin márciusi számában Jancsa-Pék Judit közölt cikket a személyi jövedelemadózást, a társadalombiztosítást és a társasági adót érintő változásokról. A cikket elolvashatják a Vidék Magazin letölthető e-kiadványában.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételével megvalósult, 2009 előtt megkezdett beruházások többsége napjainkban válik nyereségessé, így időszerű a kedvezmény felhasználásának újratervezése a maximális érvényesítés érdekében. Az adókedvezmények felhasználásáig hátralévő években ugyanis a nagy összegű beruházásoknál még jelentős, jól megválasztott ütemezéssel akár euró milliókban mérhető többlet-megtakarítást is el lehet érni. A kedvezményezetteknek e mellett készülniük kell célzott adóellenőrzésekre is.

Március 5-én Jancsa-Pék Judit és Elek Diána rendhagyó módon gyakorlati eseteken keresztül mutatták be, hogy élethelyzettől függően hogyan változhatnak az expatok a személyi jövedelemadózással összefüggő és a társadalombiztosítási kötelezettségei és jogai.

Az előadáson elhangzottakhoz kapcsolódóan két cikket is feltöltöttünk a blogra, amelyek innen is elérhetőek:
Buktatók a külföldi kiküldöttek magyarországi adózásában

Valóban kiküldetés-e a kiküldetés? - avagy a gazdasági munkáltató problémájának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási hatásai

Az előadáson készült képeket pedig itt tekinthetik meg.

A munkaerőpiacon végbemenő globalizáció következtében egyre gyakrabban fordul elő, hogy magyar munkáltatók külföldi cégcsoporton belüli munkavégzésre küldik ki munkavállalóikat. Az is elképzelhető, hogy külföldi üzleti partnerüktől megrendelt szolgáltatást végzi el helyben a cég munkatársa. Más esetben magyar cégek fogadnak alkalmazottakat külföldön működő vállalkozástól. Ezekben az esetekben a munkajogi formalitások mellett a foglalkoztatási konstrukció egyes elemei döntő hatással lehetnek a kiküldetés adójogi és társadalombiztosítási minősítésére.

Március 5-én az Adózásról érthetően előadássorozat részeként Jancsa-Pék Judit és Elek Diána a közelgő adóbevallási határidőre tekintettel a személyi jövedelemadózás különleges eseteiből adnak ízelítőt. Egyrészt a hazánkban dolgozó külföldiek és az őket alkalmazó cégek számára jelenthet ez az előadás segítséget, másrészt a külföldön dolgozó magyar állampolgárok is sok hasznos tanácsot kaphatnak.

Helyszín: LeitnerLeitner székház 1027 Budapest, Kapás utca 6-12.

Kérjük, regisztráljon a leitnerleitner_konferencia@newsbreakers.hu

Március 12-én Siklós Márta előadást tart az osztrák kamara által szervezett konferencián.

Február 26-án az Adózásról érthetően előadássorozat részeként Devizás értékelés és ellenőrzési tapasztalatok címmel tartunk workshopot.

Siklós Márta az év végi árfolyamváltozásból fakadó számviteli, adózási és cégjogi problémákról és azok megoldásairól tartott előadást. Dr. Rácz Nóra segítségével pedig felkészülhettünk a 2014-es adóellenőrzésekre.

Galéria >>

Február 25-e volt a kisadózó vállalkozások adóbevallási határideje, de meglepő módon a nagyobb, más cégformában működő vállalatoknak is lehet bevallási kötelezettségük ehhez kapcsolódóan. Ugyanis azokat a cégeket, akik ilyen adóalanyoktól vesznek igénybe szolgáltatást, szereznek be terméket, 1 millió forintos összeghatár elérése esetén szintén adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

Ahogy azt a 2014. február 18-án közzétett adóhatósági ellenőrzési irányokról szóló közlemény is kiemeli,
idén is az általános forgalmi adó lesz az adóhatósági ellenőrzések fókuszában. Ez az adónem valóban melegágya a visszaéléseknek, ugyanakkor sajnos az is igaz, hogy sokszor a jóhiszemű, akár hibátlan adóbevallást benyújtó adózók ügyleteit is megkérdőjelezi a hatóság. Mivel az értékesítési láncban résztvevő adóalanyok egymástól is függnek, a partner mulasztása vagy csalárdsága okán a becsületes fél is az adóhatóság célkeresztjébe kerülhet, különösen, ha jóhiszeműségét nem tudja alátámasztani - figyelmeztet Siklós Márta a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.