Az új transzferár‑rendelet egyik legtöbb nehézséget okozó kihívása a szegmentációra vonatkozó elvárások szigorodása. Ez még fokozottabban igaz a 2025‑ös adóévre vonatkozó transzferárazási kötelezettségek teljesítésekor, ugyanis ez átmeneti év, amelyben bizonyos feladatoknál már lehet alkalmazni az új szabályokat, míg másokat még a régi előírások szerint kell elvégezni.

Az idén hatályba lépett transzferár-rendeletet 2026-tól lesz kötelező alkalmazni, de már a 2025-ös adóévre is választható az, hogy 150 millió forint alatti ügyletekre nem kell helyi dokumentációt készíteni.

Már a 70-es évektől kezdve határozottan kiálltak és tettek lépéseket a bérekben megnyilvánuló diszkrimináció ellen emberi jogi mogalmak és szervezetek. Ennek köszönhetően sokáig érezhető volt a javulás is, de ez a folyamat körülbelül tíz éve lelassult, és azóta nem csökken érdemben a nemek közötti átlagos bérkülönbség az Európai Unión belül. Ezért az Európai Parlament és a Tanács konkrét intézkedéseket kilátásba helyezett. Ennek egyik eszköze a bérek átláthatósága, másrészt az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének gyakorlati meghatározása.

A tervek szerint 2026 első felében sor kerülhet sor az EU társadalombiztosítási szabályozásának tervezett átalakítására, amely új kihívásokat és lehetőségeket teremt a határokon átnyúló foglalkoztatás területén. A változó munkavégzési formák, a mobil munkaerő és a digitalizáció egyre összetettebb jogi és adminisztratív kérdéseket vetnek fel.

A TISZA-program és a jelenlegi magyar gyakorlat közötti fő különbség az, hogy eddig a költségvetési egyensúlyt jelentős mértékben az inflációból, a fogyasztási (áfa) bevételekből és ágazati speciális adókból biztosították, míg a TISZA-program a fiskális mozgásteret nem fiskális forrásokból kívánja elérni: hanem a korrupció felszámolásával és az uniós források visszaszerzésével. A TISZA program célja a munkára és a vállalkozói tevékenységre kivetett adók csökkentése, valamint egy igazságosabb adórendszer létrehozása.

A bizalmi vagyonkezelés jogintézménye nemzetközi viszonylatban is számos előnyt nyújthat a külföldi befektetőknek és vagyonos családoknak. Ugyanis sem a vagyonrendelőknek, sem a vagyonkezelőknek, sem a kedvezményezetteknek nem kell magyar állampolgárságúnak lenni, és az sem feltétel, hogy huzamosabb ideig Magyarországon tartózkodjanak.

A bizalmi vagyonkezelés intézménye sok előnyt nyújt adózási szempontból is, adott körülmények között akár adómentes is lehet. Ugyanakkor az adózás függ a kezelt vagyonba kerülő vagyonelemek összetételétől, a kezelésük hasznosításuk módjától. Most a társasági mivoltához kapcsolódó adókat foglaljuk össze.

A globális minimumadóval (GloBe) kapcsolatos feladatok végrehajtásának jogszabályi háttere folyamatosan formálódik. Az elmúlt néhány hónapban több végrehajtási rendelet is napvilágot látott. Az őszi adócsomag pontosította a globális minimumadó fogalomrendszerét és az információcsere szabályait. Ezeket kell alkalmazni a 2026. június 30-án esedékes kötelezettségek teljesítésekor ezeket kell alkalmazni, és mivel meglehetősen komplexek a szábályok, nem szabad halogatni a felkészülést.

Az alábbi táblázat bemutatja a vagyonkezelői alapítvány és a bizalmi vagyonkezelés közti különbségeket.

Ha jelentős vagyonunk hosszú távú egyben tartására, hatékony kezelésére és adózási szempontból is előnyös generációváltásra keressük a megoldást, a vagyonkezelő alapítvány megfelelő eszköz lehet.