2017 őszétől sokat hallottunk a pénzmosás megelőzése érdekében tett intézkedésekről, de sem maga a probléma, sem a korlátozását célzó erőfeszítések nem új keletűek vagy ismeretlenek az érintetteknek. Azonban a 2017. június 26-tól hatályos új Pénzmosási törvény miatt ismét reflektorfénybe került a téma, amely gyakorlatilag nem más, mint egy EU-s irányelv magyar jogrendbe történő átültetése.

2018. január 1-jétől kell kötelezően alkalmazni az új transzferár dokumentációs rendeletet. A módosítást a BEPS-csomag keretében elfogadott OECD szabályok teszik szükségessé, amelyhez igazodva a magyar transzferár nyilvántartásokat is jóval összetettebb, részletesebb és sokkal több információt tartalmazó formában kell majd elkészíteni.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői megismerhessék a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és azok várható alakulását, valamint, hogy döntéseik érdekében erről objektív és hiteles információkat szerezhessenek. Azonban sokszor megesik, hogy a piac nem minden szereplője fér hozzá egyformán a többiekről a számára szükséges összes valós adathoz. Ezt információs aszimmetriának nevezzük és ez bizony jelentős akadálya lehet a versenynek, sőt sérülhetnek is az egymással üzleti kapcsolatba lépő szereplők.

Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel.

Ahogy azt előző bejegyzésünkben is megírtuk a Cégkapu-szolgáltatás egy biztonságos kézbesítési címként is működő elektronikus tárhely. 2018-tól ez lesz a gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetősége, míg a cégek egymás közt továbbra sem ezen keresztül tartják a kapcsolatot. A Cégkapuhoz kapcsolódóan alakítottak ki egy új azonosítási szolgáltatást is: a Központi Azonosítási Ügynököt (KAÜ), amely teljes körűen és hitelesen azonosítja a kérelmezőt, és kapcsolatot nyit a felhasználók és az intézmények között.

Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.

Két jogszabály módosításával hamarosan változik az adózás rendje – a jogszabály véglegesítése még idénre, hatályba lépése pedig jövő januárra várható. Módosul egyrészt az adóigazgatási rendtartás, mely az általános eljárási szabályokat tartalmazza, másrészt az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az adókötelezettségekhez kapcsolódó speciális részleteket szabályozzák majd újra. Bár a tervezetek kidolgozása során törekedtek az adóhatóság „ügyfélbarát” jellegének erősítésére, ezzel javítandó a közteherviselés hatékonyságát; azonban a szabályok két külön törvénybe bontása és az ezekhez kapcsolódó számos további végrehajtási rendelet várható megjelenése koránt sem egyszerűsíti majd az adóeljárásokat. Az adózói bizonytalanságot ráadásul előre láthatólag csak még tovább növelik majd, a 2018. január 1-vel egyszerre hatályba lépő, ugyanezen területet érintő további új törvények: a közigazgatási, az általános közigazgatási, valamint a polgári perrendtartásról.

A 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezetnek 2017. augusztus 30-áig létre kell hozniuk és be kell jelenteniük az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ennek előfeltétele a cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció.