Mostanra valószínűleg már mindenki számára ismert: 2019. január 1-jétől csak a cégkapun keresztül kommunikálhatnak az arra kötelezettek az adóhatósággal. A jogszabályi és technikai háttér folyamatos kiépítés és fejlesztés alatt áll, ezért a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban egyelőre még több a kérdés, mint a válasz. Cikksorozatunkban körbejárjuk az adóeljárás szemszögéből a cégkapu-rendszert és ezzel kapcsolatban a képviseleti és kézbesítési szabályokat. Az első részben az elektronikus kapcsolattartás alapjait mutatjuk be.

Idén már hazánkban is az új szabályok szerint kell a transzferárakat nyilvántartani a fődokumentumban és a helyi dokumentumban. Először a 2018-ban kezdődő adóévi kötelezettséghez kapcsolódóan kell kötelezően alkalmazni ezeket az előírásokat (a 2017-es adóévben még csak opcionális volt az új szabályok követése). A korábbiakhoz képest sokkal strukturáltabban, részletesebben kell bemutatni az adatokat. 

2018. július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. „Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Már kevesebb, mint egy hónap felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés azonban nemcsak a számlázó szoftverek programozóit érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem a vállalkozásnak magának is vannak feladatai, melyek közül a legfontosabbakat összegyűjtöttük.”

Ismét szigorúbbá vált a hazai transzferár szabályozás. Ahogyan azt már több cikkünkben is írtuk, Magyarország 2017 végén átültette a háromszintű transzferár nyilvántartási kötelezettséget, amely fődokumentumból, helyi dokumentumból és az úgy nevezett országonkénti jelentésből áll. Jelen blogbejegyzésünkben a fődokumentum és a helyi dokumentum kötelező adattartalmát szeretnénk Önöknek bemutatni.

Hamarosan itt transzferár-nyilvántartás elkészítésének határideje, május 31.!

Április végén lezárult az online számla-adatszolgáltatással kapcsolatos uniós notifikációs eljárás, amely során a jogszabályt a magyar kormány bemutatta az unió intézményeinek, akik véleményezhették azt. Mivel sem a Bizottságtól, sem a többi tagállamtól nem érkezett kifogás, nyitva az út az online számla adatszolgáltatás nyári bevezetése előtt.

2018 áprilisától Fotiadi Ágnes az újonnan létrehozott transzferár üzletág vezetőjeként csatlakozott a LeitnerLeitnerhez. Fotiadi Ágnes eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályát vezette, annak megalakulásától kezdve. Munkájának köszönhetően a szakterület a magyar adóhatóság nemzetközi szinten is elismert részévé vált.

A Világgazdaság Vélemény rovatában megjelent cikkünket közöljük blogunkon is.

A kérdés különösen aktuális most, néhány nappal a szoftverfejlesztést lehetővé tevő új jogszabály tervezet és a technikai elvárások megjelenése után, de szűk félévvel a rendszer elindulásának határideje előtt. Teljesíthető-e még az átállás az online számlázásra, és ha igen milyen áron? Várható-e az EKÁER-rendszer elindításához hasonló zűrzavar, a bevezetés után még hónapokig megoldhatatlan gyakorlati kérdések lassítják-e majd a mindennapi feladatokat, amelyek egyrészt lekötik a vállalkozások idejét és kapacitását, másrészt a rendszer működés közbeni módosításait teszik majd szükségessé?

A 2017. január 1-jén már működő gazdálkodó szervezetnek a szabályok szerint 2017. augusztus 30-áig kellett volna regisztrálniuk a cégkapu szolgáltatásra, de december 31-ig még következmények nélkül megtehették ezt. De tudjuk, hogy sokan elmulasztották ezt. Rájuk január 1-jétől szankciók várnak: például törvényességi felügyeleti eljárás indulhat ellenük, pénzbírságot kaphatnak, vagy végső esetben akár törölhetik is őket a cégnyilvántartásból.