Augusztus 15-én hatályba lépett a reklámadó, és még ugyanezen a napon sok újdonság is napvilágot látott. Ugyanis az adóhatóság nyilvánosságra hozta tájékoztatóját a reklámadó szabályainak életbe lépéséről, az 1494-es reklámadó-bevallás élesben is elérhetővé vált a NAV rendszerében, majd késő este kihirdették a NGM-NAV közös álláspontját tükröző úgynevezett 66. számú információs füzet a reklámadó legfontosabb szabályairól. Mindezek végre sok eddig függőben lévő kérdésre megadják a választ.
Mik a bevallási határidők?
Az elsődleges adókötelezettségre vonatkozó 2014. évi előlegbevallást, a reklámbevételek és a saját célú reklám költségeialapján augusztus 21-ig, a megrendelőket terhelő másodlagos adókötelezettséget pedig első ízben szeptember 22-ig, majd aztán havonta kell bevallani és megfizetni. Úgynevezett nullás bevallást egyik esetben sem kell beadni.
A naptári évtől eltérő adózóknak kell-e augusztus 21-ig; és ha igen, milyen időszakról bevallást benyújtaniuk?
Az előzetes értelmezésektől ellentétben, a naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknak is most kell bevallást tenniük (természetesen, csak ha értékhatár felett vannak); méghozzá, 2014-ben kezdődő üzleti évük kezdő napjától függetlenül, a 2014. január 1-je és 2014. december 31-e közötti időszakra. Mindezt azért, mert a „Ratv. 9. § (1) bekezdése szerint ugyanis a 2014. évi és nem az adóévi adó összegét kell megállapítani” – ez a kettősség egyébként végigvonul az eltérő üzleti évesek teljes reklámadós adminisztrációs rendszerén: azaz ami a törvényben üzleti év alapján van megadva, az megegyezik az eltérő adóév szerinti dátumokkal, minden egyéb azonban naptári időpontokat jelent: például az augusztus 21., a november 20. vagy épp a következő év május 31.
Ráadásul – a hatóságok jelenlegi álláspontja szerint – az előlegbevallást a 2013. naptári évi tényadatok alapján kell elkészíteni, függetlenül attól, hogy egy eltérő üzleti éves adóalanynak ezek az adatok nem állnak egyszerűen a rendelkezésére, hiszen két időszak adataiból kell kigyűjteni azokat.
Tehát mind a naptári éves, mind az attól eltérő üzleti éves adózóknak augusztus 21-én a 2014-es naptári évre vonatkozóan kell elkészteniük adóbevallásukat, ahol a tényleges adófizetési kötelezettséget a törvény hatályba lépésétől arányosan (139/365) kell meghatározni és két részletben megfizetni.
Ki lehet közzétevő?
Közzétevő és ezáltal a reklámadó alanya nemcsak a reklám közzétételével üzletszerűen foglalkozó szervezet, személy lehet, hanem bárki, aki reklámot közzétesz, függetlenül attól, hogy arra a saját vagy a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozás népszerűsítése céljából kerül sor.
Hogyan számítjuk a saját célú reklám közvetlenül felmerült költségeit?
A saját célú reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költséget a számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség alapján kell meghatározni, ugyanakkor nem feltétlenül van azonosság. Ide tartozik, minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például: ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). Mindezt nettó költségértéken, kivéve, ha az áfa az adott ügylet kapcsán nem levonható, és így számvitelileg is a költség részét képezi.
Melyek az önreklám kapcsán felmerülő legfontosabb költségelemek?
A médiatartalom megrendelések; napilapok és más időszaki lapok, internetes újság vagy hírportál kiadásával kapcsolatos költségek; szabadtéri reklámhordozón elhelyezett reklámok költségei; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklám poszter,illetve a nem papírra nyomtatott reklámanyagok (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától) költségei.
Nem tartozik ugyanakkor az adókötelezettség alá, ha valamely vállalkozás, illetve annak munkavállalója a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál (például: név (logó) megjelenése a levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, illetve ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg. Azonban, ha a járműveken elhelyezett reklámmal a cégnéven, logón, elérhetőségen kívül a cég tevékenységének, termékének népszerűsítésére irányuló közlést is tartalmaz, akkor az már adóköteles.
Mikor adókötelesek a szponzorációval kapcsolatos költségek és bevételek?
Ha a szponzorált reklámszerűen teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját: például ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám-közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem.
A külföldi kapcsolt felek bevételeit és költségeit figyelembe kell-e venni?
A végleges 1494-es reklámadó bevallás a korábban nyilvánosságra hozott tervezethez képest már nem csupán magyar formátumú adószámokat fogad el és a kitöltési útmutató is kifejezetten kimondja, hogy az összeszámítási szabályt minden a reklámadó törvény alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozás vonatkozásában alkalmazni kell.
Milyen adatokat kell hát a külföldi kapcsolt felektől begyűjteni?
Mivel a reklámadó törvény nem írja le az adó földrajzi hatályát, az adókötelezettség és az adóalany meghatározásában csak elvétve találhatók korlátozások Magyarországra, illetve a magyar nyelvű reklámtartalomra vonatkozóan, minden kategóriára más szabályok vonatkoznak.
Egyértelmű az adókötelezettség a médiaszolgáltatások kapcsán, ahol adóköteles a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, vagy bármely más médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé. A sajtótermék kiadója is csak akkor köteles a reklámadóra, ha Magyarországon terjeszt vagy ad ki túlnyomórészt magyar nyelvű sajtóterméket. Nem kell továbbá aggódni az internetes reklám közzététel kapcsán sem, mert ott is érvényes a túlnyomórész magyar nyelven, illetve magyar nyelvű internetes oldalon kitétel.
Problémás ugyanakkor a szabadtéri reklámhordozón, valamint járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon közzétett reklám, hiszen itt nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy a reklámtartalom, illetve a reklámközzétevő személy magyar legyen, vagy épp a közzététel Magyarországon történjen.
Mely kapcsolt vállalkozásokat kell figyelembe venni?
Az összeszámítási szabály csak és kizárólag a reklámadó alanyának minősülő belföldi és/vagy külföldi kapcsolt vállalkozások vonatkozásában érvényes; azokat a kapcsolt vállalkozásokat, melyek nem alanyai a reklámadó törvénynek nem kell figyelembe venni.
Ugyanakkor, a reklámadó törvény nem tartalmaz előírást arra nézve, hogy a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszonynak az adóév mely napján kell fennállnia, ebből adódóan az adóév bármely napján fennálló kapcsolt vállalkozási viszony azt eredményezi, hogy az adóalanynak a fenti szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettségét a teljes adóévre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adott kapcsolt féllel az adóéven belül hány napig állt fenn, illetve mikor szűnt meg (a szabályozás időbeli arányosításról nem rendelkezik).
A törvény előírja, hogy a számítások végrehajtása érdekében a kapcsolt vállalkozások kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
Mikor keletkezik a reklám közzétételének megrendelőjére vonatkozó (másodlagos) adókötelezettség?
A reklám közzététele mellett adóköteles a reklám közzétételének megrendelése is, kivéve, ha a reklám közzétevője nyilatkozik arról, hogy adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.
Ki a reklám közzétevőjének megrendelőre?
A reklám közzétételének megrendelője az a személy (szervezet), aki (amely) a reklám közzétevőjével szerződést köt a reklám közzétételének megrendelésére.
Ha például egy vállalkozás a saját termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére maga köt szerződését a reklámadó törvény 3. § (1) bekezdésében felsorolt közzétevők valamelyikével, megrendelőként ő lehet a másodlagos adókötelezettség alanya, ha nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával. Ha azonban egy reklámügynökség saját nevében köt szerződést a reklám közzétevőjével az ügyfelét, vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére, úgy az adó alanya megrendelőként – a közzétevő nyilatkozatának hiányában – a reklámügynökség lesz.
Milyen formája lehet a nyilatkozatnak?
A reklám-közzétevőnek a nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) kell megtennie.
Az elsődleges közzétevő mentesül-e az adófizetés alól, ha nem ad nyilatkozatot és ezzel az adókötelezettséget a másodlagos adóalany megrendelőre hárítja?
Nem. Nyilatkozat hiányában az adókötelezettség nem csupán a megrendelőt terheli, hanem a közzétevő adókötelezettsége is változatlanul fennáll. Nem szabad tehát azt hinni, hogy itt bármiféle választási lehetőségről lenne szó, ilyen nincs, hiszen a jogszabály az elsődleges kötelezettnek nem ad felmentést a reklámadó alól a nyilatkozat-adástól függetlenül.
Ebből következik az is, hogy a közzétevő adóköteles tevékenységéből származó éves nettó árbevételéből nem hagyható figyelmen kívül a nyilatkozatokkal le nem fedett összeg. Ilyen lehetőséggel csak a kapcsolt vállalkozások élhetnek a Ratv. 6. § (4) bekezdése alapján.
Kettős adóztatás előfordulhat-e és hogyan kell azt kezelni?
Kettős adóztatás akkor fordulhat elő, ha a közzétevő a bevétel alapján adóköteles és az adót megfizeti, de mégsem ad nyilatkozatot a megrendelőjének, így ez utóbbi és adókötelessé válik. A nyilatkozat a megrendelőt terhelő adókötelezettség elévülési időn belül pótolható, ekkor a már bevallott és megfizetett adó önellenőrzéssel helyesbíthető.
Mit kell tudni a nyilatkozat tartalmáról? Mi a helyzet, ha hibás a nyilatkozat?
A közzétevő nyilatkozat-adása jogszabályi kötelezettség, ezért a megrendelővel már közölt nyilatkozat visszavonása érvénytelen. Nyilatkozni az adóévi várható (kalkulált) adóalap alakulására figyelemmel lehet; a nyilatkozatban foglaltak tartalmi módosítása szükségtelen akkor is, ha például a közzétevő arról nyilatkozott, hogy az adóévben adókötelezettség nem terheli, de a tényleges adatai alapján mégis adófizetésre kötelezett. A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól (nyilatkozat birtokában nem fizet adót és e jogcímen bevallást sem kell adni).
Hogyan kell számítani a 2,5 milliós adómentes határt?
A reklám megrendelője esetén, az adó alapja a nyilatkozattal nem fedezett havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része. Azaz, csak azokat a megrendeléseket kell a havi 2,5 milliós korlátba beszámítani, amelyekről nincs nyilatkozat.
Nettó vagy bruttó összeget kell figyelembe venni?
Ellenérték alatt a nettó, azaz az áfa nélküli összeget kell érteni.
Melyik megrendelés, vagy számla tartozik a másodlagos kötelezettség alá?
Csak a reklámadó hatályba lépését követően megrendelt reklám-közzétételek tartoznak a másodlagos adókötelezettség alá, azaz a megrendelőnek csak az ezekkel kapcsolatban egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket kell figyelembe venni, feltéve hogy arra vonatkozóan nyilatkozatot nem kapott. A 2014. augusztus 14-ig megkötött szerződések tehát mindaddig mentesülnek, amíg azokban változás nem történik.
