Mindennapos eset, hogy cégek egymás között kölcsönügyleteket kötnek. Cégcsoporton belül talán még gyakoribb a kölcsön, ami a kapcsolt vállalkozásokra előírt transzferár-dokumentációs kötelezettség miatt sokszor kérdés elé állítja az adózókat. Jogszabályi meghatározás hiányában felmerül ugyanis, hogy mit tekintünk ügyletértéknek: csak a kamatokat vagy esetleg a kölcsönadott tőkét is?
Véleményünk szerint hitel- és kölcsönügylet esetén az ügyletérték nem foglalja magában a kölcsönadott tőke összegét, azaz a nyilvántartás-készítési kötelezettség értékhatárainak vizsgálatakor csupán a kamatok összértékét kell figyelembe venni.
Ennek oka, hogy kölcsönügyletek esetén a folyósított tőke azonos összegben kerül visszafizetésre, azonban a felszámított kamat – mint a kölcsön használatának az ellenértéke – esetenként eltérő mértékű lehet a felek megállapodása szerint. Ebből kifolyólag azt, hogy az adott kölcsönügylet piaci áron történik-e, az határozza meg, hogy vajon az ügylet ellenértéke, azaz a kamat piaci mértékű-e.
A jelenlegi szabályozás mellett mindez jelentős könnyítést jelent a nagy összegű, azonban évi legfeljebb 50 millió forint kamatot viselő cégcsoporton belüli hitelek dokumentálásában. Hiszen a 2013-as évközi változások hatására az ilyen ügyletek miatt nem szükséges a transzferár-dokumentációt készíteni.
Fenti véleményünket a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalásában is megerősítette.