Mostanra valószínűleg már mindenki számára ismert: 2019. január 1-jétől csak a cégkapun keresztül kommunikálhatnak az arra kötelezettek az adóhatósággal. A jogszabályi és technikai háttér folyamatos kiépítés és fejlesztés alatt áll, ezért a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban egyelőre még több a kérdés, mint a válasz. Cikksorozatunkban körbejárjuk az adóeljárás szemszögéből a cégkapu-rendszert és ezzel kapcsolatban a képviseleti és kézbesítési szabályokat. Az első részben az elektronikus kapcsolattartás alapjait mutatjuk be.
Nincs kibúvó az elektronikus kapcsolattartás alól
Bezárult a meghatalmazottal rendelkező adózók elektronikus ügyintézési kötelezettsége alóli kibújást engedő kiskapu. Ha a meghatalmazott elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor 2019-től az általa képviselt adózó ügyeit is elektronikus úton kell intézni, illetve, ha az adózó kötelezett elektronikus kapcsolattartásra, akkor a meghatalmazottjának is kötelező így kommunikálnia.
Eljárás a cégkapun keresztül
Az utóbbi időben több helyen lehetett olvasni, hogy az úgy nevezett cégkapu-vélelem, vagyis, hogy
- a cégkapuról küldött dokumentumot az adózótól származónak,
- illetve a cégkapun dokumentumot fogadó személyt átvételre jogosultnak kell tekinteni
feleslegessé teszi az EGYKE adatlapot a NAV előtti eljárásokban.
Ez azonban egyelőre nem igaz.
Az EGYKE adatlap benyújtása továbbra is kötelező, ha a gazdálkodó szervezet meghatalmazott útján kíván eljárni. Mivel az elektronikus kapcsolattartás vált az általánossá, ezért az EGYKE adatlapot is frissítették, így 2019. 02. 07-től már csak az új verzió használható. Adóügyekben, tekintettel az Air speciális képviseleti szabályaira a cégkapu vélelem csupán a dokumentumok cégkapun keresztül történő küldését és fogadását egyszerűsíti le az adózók számára, de a képviselet szabályait nem írja felül. Tehát nem elegendő csupán a cégkapun ügykezelőként regisztrálni valakit: mivel a rendszer lehetővé teszi, hogy a NAV vizsgálja a jogosultságot, meghatalmazás hiányában automatikus jogosultsági hibaüzenetet küld.
A kitűzött cél valóban az, hogy idővel a NAV-ügyintézés során is alkalmazzák a cégkapu-vélelmet. Ez 2019-től már részben megvalósult a hozzáférés-korlátozás eltörlésével. Vagyis a NAV már nem jelölhet meg az irat átvételére kizárólagosan jogosult személyt (’hozzáférésre jogosult személy’), hanem a címzett adózó, vagy ha meghatalmazott útján jár el, úgy az őt képviselő szervezet cégkapu tárhelyére küldik a dokumentumot.
Ez egyben az idei év talán legfontosabb változása, ugyanis megszűnik az elektronikus kommunikáció a NAV és a meghatalmazott képviselő/ügyintéző magánszemélyek ügyfélkapus tárhelye (KÜNY-tárhely) közt. Januárban a NAV még a régi eljárásrend szerint befogadta az ügyfélkapuról küldött dokumentumokat, azonban információink szerint ez csak átmeneti állapot. Azonban rövidesen megkezdik az ügyfélkapus beküldések visszaszorítását, ha szükséges akár szankcionálással is.
Legyen szó akár saját eljárásról, akár meghatalmazott útján történő ügyintézésről, tisztában kell lenni azzal, hogy a cégkapura küldött adóhatósági iratokat alapértelmezettként bármely cégkapu-hozzáféréssel rendelkező személy által átveheti, vagy azokhoz hozzá tud férni. A kézbesítés joghatásai az első átvételhez (első letöltéshez, megnyitáshoz) kapcsolódnak. Azonban az egyes ügykezelő magánszemélyek jogosultságai korlátozhatóak, szabályozhatók az úgy nevezett cégkapus szabályok és címkék létrehozásával. Ezért kiemelt körültekintéssel és mihamarabb be kell beállítani a cégkapun az ügykezelői jogosultságokat.
