2019. január 15-én a Kúria az adóhatóságot támogató határozatot hozott, amely kimondta, hogy közigazgatási határozatok aláírásával kapcsolatos hiányosság vagy hiba csak eljárási jogszabálysértésnek minősül, és önmagában nem teszi semmissé a határozatot. Ez teljesen a feje tetejére állítja az eddigi gyakorlatot: hiszen az adózók gyakran éppen ezen az alapon támadták meg a számukra kedvezőtlen NAV határozatokat.
Mivel korábban a Kúria és az elsőfokú bíróságok ítélkezési gyakorlata nem volt egységes a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatban, ezért szükséges volt egy jogegységi eljárásban tisztázni a követendő elveket. Az eljárás során arra keresték a választ, hogy melyek azok a körülmények, esetleges formai követelményekkel kapcsolatos hiányosságok, amelyek valóban megalapozhatják a közigazgatási határozatok semmisségét.
A formai követelményekkel kapcsolatos kifogások az elmúlt években legtöbbször a kiadmányozással, a határozatok aláírásával és az aláírások olvashatóságával szemben merültek fel.
A kiadmányozási hibát – vagyis azt, hogy egy illetékes helyett egy beosztottja készíti el, küldi el a határozatot az érintetteknek a nélkül, hogy erre valójában joga lenne – a Kúria ugyan eddig is jogszabálysértésnek minősítette. A döntések azonban nem voltak egységesek azzal kapcsolatban, hogy e jogszabálysértés olyan hatáskörrel kapcsolatos problémának is tekinthető–e, amely a határozat semmiséghez vezet.
Korábban a Kúria számos határozatában megállapította, hogy a kiadmányozási jogkör delegálása nem tekinthető a hatáskör átruházásának. Több olyan esetben is kimondta a semmiséget, amikor a hatáskör gyakorlója helyett olyan személy írta alá a határozatot, akinek az azonossága az aláírásának olvashatatlansága miatt nem volt megállapítható. Így kérdésként merült fel, hogy az illető kizárólag a kiadmányozás jogát gyakorolta, avagy magát a hatáskört. Ezekben a döntéseiben a kiadmányozás hibája a közigazgatási határozat semmisségéhez vezetett, amelyet arra a körülményre alapozott, hogy a hatáskör gyakorlása és a kiadmányozás ok-okozati összefüggésben állnak egymással. Az elmúlt években tehát az adózók pártját fogta a döntéshozatali szerv.
Ez változott meg gyökeresen a közelmúltban meghozott kúriai határozattal. A jogegységi határozat és a legfőbb ügyész nyilatkozatának eredményeképpen kimondták, hogy a közigazgatási döntés semmisségét. A semmisségi okokat a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és 2018-tól Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény vonatkozó részei tartalmazzák. Ezeket nem lehet jogértelmezéssel vagy a joggyakorlat által kialakított semmiségi okok felsorolásával kibővíteni. A kiadmányozó aláírásával kapcsolatos hiányosság vagy hiba tehát csak eljárási jogszabálysértésnek minősül, és önmagában nem eredményez semmisséget. Az elsőfokú döntés semmissége esetén a közigazgatási perben eljáró bíróság a másodfokú határozat megállapításait hatályon kívül helyezi, és megsemmisíti azokat.
A jogegységi eljárásban hozott határozatból tehát tisztán kitűnik, hogy fordult a kocka az adóhatóság kontra adózók ilyen jellegű peres ügyeinek kimenetelében: a jövőben nem remélhetik csak az aláírás hibájára hivatkozva a határozat megsemmisítését.