A magyar Parlament elfogadta a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvényjavaslatot. Hazánk hosszas tárgyalások során érte el azokat a számunkra jobb feltételeket, amelyeknek köszönhetően már mi is el tudtuk fogadni a terveket. A kitartásnak köszönhetően az új adóknak – ugyanis 3 különböző adóra is utalhat a globális minimumadó gyűjtőnév – várhatóan kedvező hatása lesz költségvetési szempontból, de közben mégis sikerülhet megőriznünk adórendszerünk versenyképességét is, és a hazai adókedvezmények egy része is megtartható marad. Ugyanakkor a hazánkban működő multinacionális cégek leányvállalatai, illetve a legnagyobb hazai vállalkozások komoly többlet adó- és még annál is nagyobb adminisztrációs teherre kell készüljenek.

Éppen ezért most a szokásosnál is fontosabb lehet a gondos adó- és számviteli tervezés! Ha egy érintett vállalat szeretné a legjobb döntéseket meghozni az új adóval kapcsolatban – ugyanis számos ponton választási lehetősége lesz az érintetteknek – előzetesen modellezni kell az egyes variációk adóhatásait. Az adózás mellett továbbá a rendszer egészére kiható, kulcsfontosságú számviteli döntéseket is most érdemes meghozni. Ezért javasoljuk, hogy bár a jogszabály 2023. december 31-én lép majd hatályba, sőt egyes rendelkezései csak 1 év halasztással, és a speciális rendelkezések bizonyos tekintetben átmeneti időszakot teremtenek, már most kezdjék el a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatos számviteli és adózási szempontok és következmények felmérését szakértők bevonásával. A megalapozott felkészülésre nem csupán a cégcsoportot vezető végső anyavállalat szintjén, hanem a hazai leányvállalatoknál is nagy szükség van!

Elvárt minimum adószint és lefedett adók

A globális minimumadó kulcsa 15%, de nemcsak a társasági adót vehetik figyelembe a vállalkozások. Ugyanis a 9%-os magyar társasági adószint önmagában mindenképpen azt jelentené, hogy a magyar vállalkozások „aluladóztatott országban” működnek, tehát elvileg vonatkozna rájuk a globális minimumadó.

Szerencsére azonban nemcsak a társasági adót lehet majd figyelembe venni! Lefedett adónak számíthatnak – vagyis olyan adónak, amelyet a globális minimumadó tényleges (effektív) adókulcsának kalkulálásához figyelembe lehet venni – ugyanis azok az adók, amelyet a számviteli nyilvántartásokban szereplő jövedelemre vagy nyereségre vetnek ki.

A magyar adók közül, a jogalkotó tájékoztatása alapján, lefedett adó például: a társasági adó, a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója, de ezeken kívül más adók is lefedett adóknak minősülhetnek még akár hazánkban is.

Kiket érint az új adó?

Magyarországon mintegy 2-3000 cég fog a globális minimumadó hatálya alá tartozni. A globális adó alanyai ugyanis a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai lesznek, melyek végső anyavállalata által összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül, legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.

Az érintett kör nagy átfedést mutat a transzferárazás témájában CbCR-t (országonkénti jelentés) benyújtó adózókkal, ezért náluk mindenképp számítani kell a GloBe-ból eredő többlet feladatokra és többlet adókra. Ráadásul, a CbCR jelentések felhasználásával akár könnyítés is elérhető az adókalkulációk vonatkozásában. Azonban ennek alkalmazását magyar szempontból mindenképp érdemes átgondolni, mert a végeredmény nem biztos, hogy kedvező kiegészítő adófizetési kötelezettséget eredményez.

A KKV szektorba tartozó és a globális viszonylatban kisebb méretűnek számító vállalkozások számára azonban semmilyen változást nem fog jelenteni az új adóteher: számukra megmaradhat a 9%-os társasági adó.

Kiegészítő adók típusai

Az elvárt 15%-os globális minimum-adószintet három különböző kiegészítő adó összeszámításával együttesen kell elérni:

•  elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT)

Ezt az elismert alacsony adóterhelésű, belföldi illetőségű csoporttag fizeti majd meghatározott többletnyeresége – mondhatni eredendő adómegtakarítása után 2024. január 1-jétől. A gyakorlatban azt kell majd figyelni, hogy az adott országban lévő összes csoporttagra aggregáltan fizetendő tényleges (effektív) adó eléri-e a 15%-ot, ha nem, akkor fizetendő, ha azt az adott ország bevezette.

•  jövedelem-hozzászámítási szabály / adó (IIR)

Ezt a multinacionális vállalatcsoport és a nagyméretű belföldi vállalatcsoport anyavállalata, illetve nem EU-s végső anyavállalatokhoz tartozó közbenső anyavállalata az alacsony adóterhelésű csoporttagokra határozza meg és fizeti be, az IIR adóból hozzájuk rendelhető részaránynak megfelelően 2024. január 1-jétől. A gyakorlatban az IIR adó akkor fizetendő, ha az aluladóztatott leányvállalat országa nem vezette be a kiegészítő adót, vagy az nem minősül nemzetközileg is elismertnek.

• aluladóztatott kiegészítő adó / aluladóztatott kifizetések szabálya (UTPR)

A multinacionális vállalatcsoport további tagjai az olyan aluladóztatott jövedelmek után fizetik 2025. január 1-től, amelyet a jövedelem-hozzászámítási szabály alapján nem vettek figyelembe. Tehát, ha a felső két kategóriában nem került a cégcsoportban felmerülő aluladóztatás kompenzációra, akkor lép be az UTPR szerinti adóztatás, amely már nem csak az eredendő országban, illetve az anyavállalatok országában, hanem bárhol a cégcsoportban (például a testvér vállalatok szintjén) is beszedhető.

Magyarország az új szabályozással bevezeti a globális minimumadónak megfelelő belföldi kiegészítő adót és törekszik arra, hogy azt nemzetközileg is minősítettként elismerjék. Ez várhatóan 2024-ben dől majd el véglegesen, az OECD Peer review-k során. Ha a várakozásoknak megfelelően a magyar kiegészítő adó a minősített kategóriába kerül, annak az lehet majd az előnye, hogy a Magyarországon kiszámított és befizetett adón felül más országban (tehát sem az anyavállalatok, sem a testvérvállalatok szintjén) nem kell majd azt újra kalkulálni és további IIR/UTPR adót utána megfizetni. Ráadásul ez a magyar számviteli sztenderdek szerinti számítást is biztosítja (ez lehet számviteli törvény vagy IFRS szerinti), aminek azért van jelentősége, mert elkerülhetővé válhat a végső anyavállalat, illetve a cégcsoport konszolidáció szerinti számviteli alapelvei szerinti újra-számítás többlet terhe is.

Valós gazdasági jelenlétre vonatkozó nyereségkivétel

Jó hír, hogy a valós gazdasági jelenlétre vonatkozó nyereségkivétel – az úgy nevezett „substance carve-out” szabályok, biztosítják, hogy a multinacionális cégek Magyarországon megtermelt nyereségének egy részét ne érintse a minimumadó. A nyereségből ugyanis levonható lesz a beruházások (elismert tárgyi eszközök) értékének 5%-a, valamint a foglalkoztatás költségeinek (elismert munkavállalók elismert bérköltsége) 5%-a. Sőt, az átmeneti szabályoknak köszönhetően 2024-ben még az elismert tárgyi eszközök értékének 7,8%-a, valamint a munkavállalók elismert bérköltségének 9,8%-a lesz levonható, mely arányok fokozatosan csökkennek majd.

Az elismert tárgyi eszközök közé tartozik majd a Magyarországon található ingatlan, gép, berendezés, természeti erőforrás, a bérlőnek itt található tárgyi eszközhöz fűződő használati joga; és az ingatlanhasználatra vagy természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó kormányzati engedély vagy hasonló megállapodás, amely jelentős tárgyieszköz-beruházást von maga után. Azonban, nem minősül majd elismert tárgyi eszköznek az értékesítési, bérbeadási vagy befektetési célból tartott ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz, ideértve a földterületet és az épületet is; valamint a nemzetközi hajózáshoz kapcsolódóan mentes jövedelmet termelő tárgyi eszköz.

A foglalkoztatás támogatásaként elismert munkavállalók azon teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, vagy független szerződéses partnerek lesznek, akik a vállalatcsoport irányítása és ellenőrzése alatt részt vesznek annak vállalkozási tevékenységében. Elismert bérköltségnek pedig a munkabérként, munkadíjként és egyéb olyan kifizetésként elszámolt járandóság számít, amely közvetlen, személyhez kapcsolódó juttatás, előny – ideértve az egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, nyugdíj-hozzájárulást, a bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat, valamint a munkáltatói társadalombiztosítási járulékot. Itt is kivételt alkotnak a nemzetközi hajózáshoz kapcsolódó mentes tételek.

Választási lehetőségek a vállalkozások előtt

A globális minimumadó rendszere igen bonyolult, és több döntési lehetőséget is felkínál az érintetteknek. Az OECD szabályokban megfogalmazott könnyítési lehetőségek (Safe Harbour, CbCR könnyítések), a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel, a de minimis kizárás, a nemzetközi tevékenység kezdeti szakaszára vonatkozó kizárás és bizonyos országokban az irányelv késleltetett alkalmazása is érdekes alternatívákat biztosítanak.

A számos lehetőség feltételeit és hatásait mielőbb érdemes tanulmányoznia az érintetteknek, érdemes adókalkulációt készíteniük, és csak ezután választani egy számukra kedvezőt. Ezért is, és azért, hogy felmérjék, hogy pontosan milyen hatással lesz rájuk a kiegészítő adó bevezetése most minden korábbinál fontosabbá válik a megfelelő adó- és számviteli tervezés!

Adminisztráció

A kiegészítő adóról bevallást és adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni, a nem-euró alapú beszámolót, könyvvezetést pedig az EKB hivatalos előző év decemberi átlag-devizaárfolyamával kell átszámítani. Az adót forintban, USA dollárban vagy euróban lehet megfizetni.

Az adófizetésen felül további komoly adminisztrációs kötelezettségek is felmerülnek a globális minimumadóval érintett belföldi csoporttagok számára: be kell jelenteni a NAV-nál, ha valaki a kiegészítő adó alanyává válik, melyben be kell mutatni az érintett multinacionális vállalatcsoportot, nagyméretű belföldi csoportot; a fizetendő adóval kapcsolatosan pedig adóbevallást (úgy nevezett „GloBE információs bevallás”) kell majd benyújtani, és más adatokat is meg kell adni, mögöttes kalkulációkat készíteni kitérve arra, hogy a most ismertetett jogszabályban felkínált lehetőségek közül mit választanak, amelyektől 5 éven keresztül nem lehet eltérni.

A bevezetéssel járó hatások számszerűsítése egyszerre számviteli és adózási feladat. A nemzetközi szabályrendszeren túl, fontos mérlegelni a Globe-al kapcsolatos új hazai szabályokat is: a halasztott adó bevezetésével kapcsolatos számviteli hatásokat, a bejelentett részesedés újonnan biztosított amnesztiáját, valamint az adókedvezmények jövőbeli felhasználásának megváltozó keretrendszerét.

 Hallgassa meg Jancsa-Pék Judit interjúját a témában!

A LeitnerLeitner Közép- és Dél-Európa egyik legbefolyásosabb adózási, számviteli, könyvvizsgálói és jogi tanácsadó cége, amely a Taxand és a Praxity hálózaton keresztül világszerte lefedettséggel rendelkezik, és teljeskörű társasági adó / nemzetközi adózási szolgáltatási csomaggal, valamint számviteli és IFRS támogatással várja ügyfeleit.