2023. július 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, angolul „extended producers responsibility”, vagyis röviden EPR szabályait. Ennek lényege, hogy a gyártóknak/első belföldi forgalmazóknak kell a pénzügyi felelősséget vállalniuk a termékeik után keletkezett hulladék kezeléséért, nekik kell viselniük az úgynevezett körforgásos termékekből keletkező hulladék begyűjtésének, ártalmatlanításának a költségeit.

A magyar EPR szabályozás nagyrészt a jelenlegi környezetvédelmi szabályozásból ismert termékcsoportok gyártóira/forgalmazóira ró további kötelezettségeket, de kiegészíti ezeket olyan új árukkal, amelyek kezelése, ártalmatlanítása hulladékká válásuk után jelentős költséggel jár. Tehát vannak olyan termékek, amik a termékdíj szabályozás és az EPR hatálya alá is tartoznak. És vannak olyanok, melyekre az újonnan bevezetett EPR szabályozás termékdíj nélkül is vonatkozni fog, mint például az egyes fából készült bútorok. És végül vannak olyanok is, amelyek továbbra is csak a termékdíjszabályozás hatálya alá tartoznak: például az úgy nevezett „egyéb műanyagtermékek” (műanyag virág, gyümölcsutánzat), egyéb vegyipari termékek (szerves felületaktív anyagok, hajápoló szerek, súrolókrémek), egyéb kőolajtermékek (például: kenőolaj, hidraulikaolaj). Az EPR alá tartozó termékeket korábbi cikkünkben részletesen felsoroltuk.

Az említett cikkben részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy az elnevezéssel ellentétben nemcsak a körforgásos termékek belföldi előállítói lesznek érintettek, hanem azok is, akik külföldön előállított EPR köteles termékeket először hoznak forgalomba Magyarországon.

Csomagolóanyagokra vonatkozó szabályok

Azt viszont fontos kiemelni, hogy ha a külföldről behozott termék nem is minősül körforgásos terméknek annak csomagolás szinte biztosan az, amely kezeléséért az első belföldi forgalomba hozó felelős. És a termékdíj törvénytől eltérően nem a csomagolószer gyártója lesz köteles EPR díjat fizetni, hanem aki a terméket becsomagolja. A csomagolószer gyártójának tehát a termékdíjat, míg a csomagolónak az EPR díjat kell megfizetnie.

Azokat a kisebb vállalkozásokat azonban, akik viszonylag kis mennyiségben használnak fel az értékesítés helyén csomagolószert – például a pékségek, virágboltok, kisboltok – nem terheli a kötelezettség. Ezekben az esetekben az EPR-rel kapcsolatos kötelezettségeket a csomagolószer értékesítőjének kell teljesíteniük. A csomagolószer értékesítőknek tehát nagyobb adminisztrációval kell számolniuk, mivel meg kell győződniük arról, hogy a vevőjük mire használja fel a csomagolószert, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy kit terhelnek a kötelezettségek. Az ilyen csomagolószereket „a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek”-nek vagy „a fogyasztó számára történő értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos csomagolószerből létrehozott csomagolás”-nak nevezzük.

Ahogy azt a korábbi cikkünkben is leírtuk a díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék első forgalomba hozatalával keletkezik. Ott körbejártuk a saját célú felhasználás kérdését is, de érdemes a külföldi előállítású csomagolással részletesebben is foglalkozni. Ennek saját célú felhasználása, amikor a csomagolást véglegesen elválasztják a terméktől, ha a csomagolás után korábban nem fizettek EPR díjat. Kivétel ez alól a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott újrahasználható csomagolás elválasztása.

Mikor keletkezik díjfizetési kötelezettség?

Az EPR díjfizetési kötelezettség időpontja megegyezik az első belföldi forgalomba hozatalkor kiállított számlán vagy az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés időpontjával, ezek hiányában az ügylet tényleges teljesítésének napjával. Saját célú felhasználás esetén a költségként való elszámolás, esetleg az ügylet teljesítésének, vagy külföldről behozott csomagolás esetén a csomagolás végleges lebontásának napjával.

Ezen időpont meghatározása a gyakorlatban számos nehézségbe ütközik, különösen a már korábban beszerzett termékek esetében, melyek értékesítése az új szabályok hatályba lépése után történik. E tekintetben érdemes szakértő bevonásával személyre szabott megoldást keresni.

Kiterjesztett gyártó felelősségi díj mértéke

Az EPR díj egy egységre vetített mértékét díjkód szerinti bontásban a hulladékgazdálkodásért felelős Energiaügyi Miniszter rendeletben határozta meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján.

Az alábbiakban néhány körforgásos termékre megállapított, 2023. július 1-jétől alkalmazandó EPR díj látható, összehasonlítva a jelenlegi termékdíj mértékekkel.

A fenti példákban szereplő, a környezetvédelmi termékdíj szabályozás hatálya alá tartozó termékek esetében az EPR díj magasabb lesz a jelenlegi termékdíj mértékénél, illetve az új termékáramok (sütőolaj, sütőzsír, textiltermékek, fabútorok) esetében is jelentős EPR díjfizetési kötelezettséggel kell számolniuk a gyártóknak 2023. július 1-jét követően.

Mit kell most tenniük az érintetteknek?

1. A hulladékbirtokosok (elkülönítetten gyűjtött települési hulladék és valamennyi EPR-es hulladék birtokosa), -gyártók regisztráljanak a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. partnerportálján
2. Nyújtsanak be nyilvántartásba vételi kérelmet a hulladékgazdálkodási hatósághoz az OKIR-kapun keresztül.

A nyilvántartásba vételhez Ügyfélkapu hozzáférés, meghatalmazás (a vállalkozás nevében történő nyilvántartásba vételhez és adatszolgáltatáshoz), környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ) szükséges.

3. Osztályozzák, kategorizálják termékeiket a vámtarifaszám, az ágazati jogszabályok figyelembevételével és csomagolási hulladékaikat az alapanyag szerint az EPR rendelet alapján.
4. Alakítsanak ki körforgásos kódokat, és vezessenek az EPR rendeletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást.

 Alakítsák ki a körforgásos termékek mennyiségének megállapítására saját módszereiket.

6. Készítsék fel számlázóprogramjaikat az EPR rendeletben meghatározott számlazáradék alkalmazására. Hiszen a kötelező záradék szöveget minden 2023. június 30-a után kiállított számlán szerepeltetni kell majd.
7. Tekintsék át a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos folyamatokat a fizetendő díjak július 1-jét követő megosztása céljából.

Folyamatos feladatok: adatszolgáltatás, díjfizetés

Negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell adatot szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére a hatóság által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával. Mivel az EPR a környezetvédelmi termékdíjjal összefügg, és részben átfedésben is van, érdemes a két kötelezettséget összehangolni.

A díjat negyedévente, a MOHU által kiállított számla alapján a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A MOHU-nak külön bevallást/adatszolgáltatást közvetlenül nem kell benyújtani, mert az adatokat átveszik a hulladékgazdálkodástól.

A MOHU számlájának kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség az esetleges téves adatokat javítani, úgy, hogy a jelenlegi jogszabályszöveg alapján az adózásban ismert elévülési időn belüli önellenőrzésre nincs mód. Javítás esetén a helyes adatokat a MOHU-nak és a Hulladékgazdálkodási Hatóságnak egyidejűleg kell megküldeni, ezzel kezdeményezhető a tárgynegyedévre fizetendő díj összegének felülvizsgálata. A felülvizsgálati igény bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya van.

Szankciók

A nyilvántartásba vételi, a nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség gyártó általi teljesítését a Hulladékgazdálkodási Hatóság (Pest Vármegyei Kormányhivatal), egyéb gyártói kötelezettségek teljesítését az illetékes vármegyei kormányhivatal ellenőrizheti. Várható azonban az is, hogy a környezetvédelmi termékdíj és az EPR adatokat NAV össze fogja vezetni.

 Az EPR rendeletben meghatározott kötelezettségek megsértése esetén az illetékes hatóság hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, mely az alapbírság és az azt módosító tényezőkhöz rendelt szorzószámok alapján megállapított összeg.

Ha kötelezettségeit a vállalkozás a bírság kiszabása után sem teljesíti, a hatóság a körforgásos termék forgalomba hozatalát felfüggeszti a nyilvántartásba vételi kötelezettség teljesítéséig és a korábban forgalomba hozott termékek utáni díj megfizetéséig.

A LeitnerLeitner Közép- és Délkelet-Európa egyik legjelentősebb adó és jogi tanácsadó, könyvelő, bérszámfejtő és könyvvizsgáló vállalatcsoportja. Több évtizedes tapasztalatunknak és felkészült kollégáinknak köszönhetően mély ismeretekkel rendelkezünk a térség államainak jogszabályi környezetéről. A LeitnerLeitner a "zöld adók" területén is jelentős szakmai és adóhatósági tapasztalattal rendelkezik, mely segítségével kialakíthatja a lehető leghatékonyabb módszereit.