A 2023 nyarán nagy sebbel-lobbal létrehozott bizalmi vagyonkezelési struktúrák elindítása előtt az alapítók sokszor elmulasztották az egyeztetéseket az érintettekkel. Nem véletlenül, hiszen a konstrukciók létrehozásának elsősorban adózási céljai voltak, és nem volt idővégiggondolni az összes szempontot. Ezáltal a kedvezményezetteket, a leendő helyettes vagyonkezelőket és más érintett személyeket – például a kimaradó családtagokat – meglepetésként érhetik a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók okirataiban az alapítók által előírt szabályok, amely utólag komoly jogvitákhoz vezethetnek.
Például a törvényes örökösöknek vannak olyan jogszabályban garantált rögzített jogaik, amelyek gátat szabhatnak a bizalmi vagyonkezelési okiratban foglalt alapítói akarat érvényesülésének. Elegendő csak az ún. kötelesrészre gondolni. Ez utóbbi jogintézmény az egyenesági rokonokra és házastársakra fókuszál, számukra ad az alapító-örökhagyó halála esetére védelmet egy bizonyos törvényi minimum juttatásával, amely a törvényes örökrész egyharmada. A kötelesrész számítási alapjába beleszámít az örökhagyó halálát megelőző 10 évben juttatott ajándékok értéke is, így az ezen időszakban bizalmi vagyonkezelésbe vitt vagyon értéke is. Mivel a vagyonkezelésbe vitt vállalkozások értéke gyakran messze a legnagyobb értékű vagyona az alapítónak, így a kedvezményezetti kifizetések tekintetében nagyon fontos, hogy figyelemmel legyenek erre a szabályra, vagy a kedvezményezetti kifizetések rendszerét hagyják jóvá az érintettek is konszenzussal, és mondjanak le a kötelesrészi igényük érvényesítéséről. Ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy a bizalmi vagyonkezelést különböző jogi eszközökkel meg fogják torpedózni az utódok.
Másik kockázat az, hogy a bevitt vagyonok gyakran csak az alapító nevén voltak, azonban a valóságban az elmúlt 30-40 év alatt házassági közös vagyonként keletkeztek. Gyakran tapasztaljuk, hogy az alapításkor nem kérik a házastársak hozzájáruló nyilatkozatát, így az alapító arról a vagyonról is rendelkezett a bizalmi vagyonkezelésbe vitelkor, amely a házastársáé. Ez öröklés esetén komoly gondot jelenthet, mivel a házastárs örökösei – akik gyakran nem esnek egybe az alapító örököseivel, és így nem is biztos, hogy kedvezményezettek lettek a BVK-ban – igényt érvényesíthetnek az elhunyt házastárs részére.
Bizalmi vagyonkezelés és a végrendelet összhangja
Fontos, hogy a bizalmi vagyonkezelési okiratokat a végrendeletekkel is összehangolják. Elengedhetetlen a végrendelkezés bizalmi vagyonkezelési okiratot készítő alapítók esetében. Erre azért van szükség, mert a családi vagyonkezelési rendszerek bizalmi vagyonkezelője gyakran egy egyszerű családi alapítású kft., amit erre a célra hoztak létre. Ez a kft. azonban a saját üzletrészét nem kezelheti, így a bizalmi vagyonkezelés szabályai rá nem fognak vonatkozni. Szabályozás híján éppen a vagyonkezelő sorsa marad bizonytalan a rendszerben, amely feletti „uralom” megszerzése az egész bizalmi vagyonkezelési konstrukció sorsát veszélyeztetheti.
Szerencsére ezeket a fő öröklési kockázatokat még utólag is át lehet tekinteni, és a „hamar munka” keretében létrejött konstrukciók esetében lehet korrigálni. A cikksorozat 3. részében a társasági szerződéssel való összehangolással foglalkozunk.