A szeptemberi szigorúbb szabályokhoz képest ismét kedvezőbb feltételekkel lehet bizalmi vagyonkezelést (bvk) létrehozni.

A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy egy szerződéssel a vagyonrendelő átruházhatja vagyonelemeit (ingóságok, ingatlanok, üzletrészek, követelések stb.) egy bizalmi vagyonkezelőre, és megnevezheti, hogy kinek a javára kell a vagyont kezelni, és kiadni, vagyis ki lesz a kedvezményezett. Maga a vagyonrendelő is lehet a bizalmi vagyonkezelő és/vagy kedvezményezett is.

A konstrukció azért volt népszerű, mert a bizalmi vagyonkezelés végrehajthatatlanná teszi az egyes elemeket a tulajdonos adóssága vagy egy válási vita esetén, továbbá magát a vagyont és a családi örökséget segített egyben tartani, és a vagyonelemek későbbi kivétele adómentes volt. 2023 szeptemberéig a vagyonrendelő adófizetési kötelezettség nélkül tudta felértékelni vagyonát piaci értékre az alapításkor, így a későbbi értékesítésből származó tőkenyereség adómentessé vált. 2023 szeptemberétől hatályos új rendelkezések szerint azonban ez az utóbbi lehetőség elveszett a vagyonátadáskor, adófizetési kötelezettséget keletkeztetve a vagyonrendelőnél, ha a vagyonelemeit a könyv szerinti értéknél magasabb értéken adta vagyonkezelésbe.

A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás újból megváltoztatta az alig néhány hónapja élő szabályokat, részben visszavezetve az adókedvezményeket.

Az új szabályozás részben visszalépést jelent a korábbi rendszerhez, de valójában egy köztes megoldás. A legfontosabb változás, hogy amikor a vagyonrendelő a tulajdonában lévő vagyoni értéket átruházza egy bvk-ra, akkor figyelembe veszik, hogy korábban milyen értéken szerezte be, és ha ehhez képest a vagyonátadáskor magasabb értéket állapítanak meg, akkor ez lenne az adózási pont. Fontos feltétel azonban, hogy akkor ez az értékkülönbözet is adómentes, ha valaki öt éven belül nem veszi ki a bvk-ból a vagyonát. Viszont ezen intervallumon belül az eszközérték növekményének erejéig osztalékként adóköteles a kiadáskor.

A vagyonkezelésbe adás során a vagyonrendelőnek közölnie kell az átvevővel az eszközérték-növekmény számolásához szükséges információkat, például a megszerzett vagyonelemekre fordított költségeket és az ingatlanok megszerzési időpontját. Amennyiben nincs megfelelő tájékoztatás és dokumentáció, akkor az új szabályok szerint az egész vagyont eszközérték-növekményként kell figyelembe venni.

Mindezek jelentős változást jelentenek, mivel a szeptemberi szabályozás szerint még adózási pontnak minősült a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyba adáskor a felértékelés. Az adózás alapját az átadott vagyon számviteli nyilvántartásban rögzített értéke képezte, és ez alapján számított adót az érintetteknek a bevallásukban meg kellett határozniuk, és be kellett fizetniük.

A változások számos kivételt is magukban foglalnak. Például ha az adott vagyonrendelő elhunyt, és a tulajdonjog az örökösökhöz kerül, az adózás bizonyos feltételekkel elkerülhető a vagyontárgyak kivételekor.

Az új szabályozás fényében visszatérhet a bvk adózási attraktivitása is, hiszen a jogi és családi megfontolások mellett az adózási következményeket is minden esetben mérlegelni szükséges.