Blogbejegyzéseinkben többször írtunk az időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelésének várható változásáról, valamint annak gazdasági és adminisztratív hatásairól. Mivel a változások végül mégsem léptek hatályba, úgy illik, hogy erről is tájékoztassuk olvasóinkat.
Július 22-én Siklós Márta a Gazdasági Rádióban, Jancsa-Pék Judit a Klubrádióban beszélt a reklámadóról. Az interjú hanganyagai elérhetőek:
2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait. Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá.
A BEPS az angol „Base erosion and profit shifting” kifejezésből származik, mely magyarul „a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizációt” jelenti. A BEPS jelenség komoly adóbevétel kiesést jelenthet. Hiszen miközben bizonyos országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások és mögöttük álló tulajdonosaik pedig mindezt kihasználva igyekeznek globális adóterhelésüket minimalizálni. Erre pedig az adott országok az agresszív adótervezést és adóelkerülést visszaszorító lépésekkel és globális összefogással válaszolnak: a G20-ak felkérésére az OECD kidolgozta BEPS elleni akciótervét, most pedig ennek megvalósításán munkálkodik. Tanulmányunkban az akcióterv lépéseit, hatályba lépésük várható idejét ismertetjük több részben. Sorozatunk első része a káros adótervezést mutatja be példákon, valamint annak következményein keresztül.
2014. július 1-jével lépett hatályba a 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet, mely hatályon kívül helyezte a számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 24/1995. PM rendeletet. Új számlázó program vagy az online számlázási szolgáltatás vásárlása esetén a 2014. október 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az adóalany köteles 30 napon belül bejelenteni az adóhatósághoz a számlázó program főbb adatait. A korábban beszerzett és még használatban lévő számlázó programok esetén a fenti adatokat 2014. november 15-ig terheli bejelentési kötelezettség.
2014. július 1-jével lép életbe a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó 2013 végén elfogadott módosítások utolsó, 3. csomagja. Két új jogintézmény jelenik meg a termékdíj törvényben: az ipari és a kereskedelmi termékdíj-raktár, valamint változnak az átvállalásokhoz kapcsolódó szerződések hatályba lépésének feltételei is.
Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására. A Világgazdaság Vélemény rovatában jelent meg Siklós Márta és dr. Szecskay András cikke.
Idén nyáron az adótörvények kapcsán több módosító indítványt is tárgyalt az Országgyűlés. Az időszaki elszámolású ügyletek áfájával és a fejlesztési adókedvezmények új szabályaival foglalkozó indítványt június 23-án fogadták el. Az áfára, szja-ra, tao-ra vonatkozó további javaslatokat és egyéb módosításokat még tárgyalja az Parlament.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló cikkünk második részében a mentesség, a visszaigénylés szabályait tekintjük át, valamint kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális szabályokra.
Kevés adózó látja át teljesen, és tudja megfelelően alkalmazni a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozást. Pedig mivel igen bonyolult, gyakran változik, sok vállalkozást érint és komoly jogkövetkezmények kapcsolódnak hozzá, nagyon is indokolt foglalkozni vele. Ez az adónem ugyanis számos kockázatot rejt magában, de a szabályok helyes alkalmazása lehetőségeket is kínál. A legnagyobb kockázat éppen az, hogy sok adózónak egyáltalán nincs tapasztalata ezzel az adónemmel kapcsolatos teendőkben, talán még azt sem tudja, hogy ő is alanya-e a törvénynek, neki is meg kell-e fizetnie ezt a közterhet. Cikksorozatunk ebben kíván segítséget nyújtani: rövid áttekintést ad a környezetvédelmi termékdíjra (a továbbiakban „termékdíjra”) vonatkozó általános szabályokról.
