Idén nyáron az adótörvények kapcsán több módosító indítványt is tárgyalt az Országgyűlés. Az időszaki elszámolású ügyletek áfájával és a fejlesztési adókedvezmények új szabályaival foglalkozó indítványt június 23-án fogadták el. Az áfára, szja-ra, tao-ra vonatkozó további javaslatokat és egyéb módosításokat még tárgyalja az Parlament.

ÁFA - Időszaki elszámolású ügyletek

A tavaly év végi adótörvény módosítások alapján 2014. július 1-jével lépett volna életbe az a módosítás, amely előre hozza az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontját a fizetési határidőről az elszámolási időszak utolsó napjára. A nyári adó-salátatörvény azonban fél évvel elhalasztja az időszaki elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályok bevezetését. Eszerint az új szabályt arra az időszakra kell majd először alkalmazni, amelynek kezdő napja és a fizetési esedékessége is 2015. január 1-je utánra esik.

Ez egyrészt előrehozott áfa-finanszírozást tesz majd szükségessé ezeknél az ügyleteknél is, másrészt a bevezetést követő hónapokban kettős áfa-fizetési kötelezettséget is ró majd az érintettekre, hiszen a régi és az új szabály miatti kötelezettség összetorlódik. Az időszaki elszámolású ügyletek kezelésének változása mindezeken túl több adminisztrációval is jár majd, hiszen gyakrabban kell majd önellenőrzést végezniük azoknak a vállalkozásoknak, melyek pl. elszámolási ár alapján számláznak és áraikat később kiigazítják. A számlázási programok felkészítése az új módszerre szintén több időt igényel majd. A változással kapcsolatos további részletekről kapcsolódó blogbejegyzéseinkben már olvashattak.

Lesz dupla áfa fizetés, csak épp kapunk fél év haladékot

Dupla áfa fizetésre készülhetnek a vállalkozások

ÁFA – Távértékesítés és mini-One-Stop-Shop

Ez a módosító javaslat a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jével hatályba lépő új európai uniós szabályokhoz illeszkedik. Ekkortól ugyanis a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások Európa-szerte a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fentiekkel foglalkozó adóalanyoknak akár mind a 28 tagországban adókötelezettsége keletkezhet. A fogyasztás helye szerinti adóztatás kiterjesztése ezért egyszerűsítést igényel, az úgynevezett mini-One-Stop-Shop („mini-OSS”) vagyis az egyablakos ügyintézési rendszer bevezetését, amely az áfa bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítését a fogyasztó tartózkodási helyétől függetlenül az értékesítő államában teszi lehetővé. Ezáltal az értékesítőnek hazai pályán maradva a határon átnyúló ügyletei esetén is csupán egyetlen, a saját adóhatóságával kell szembesülnie jelentősen egyszerűbb adminisztrációval. A befizetett adót is a hatóságok osztják meg egymás között a teljesített ügyleteknek megfelelő arányban.

A mini-OSS ugyanakkor nem érinti a felszámítandó adó mértékét, melyet minden esetben az áfa szerinti teljesítési hely, azaz a nem adóalany fogyasztók letelepedése, lakó-, illetve tartózkodási helye határoz majd meg. Ez az Unió legmagasabb 27%-os áfa kulcsához szokott magyar média-, távközlési- és elektronikus szolgáltatások nyújtóinak kedvező változást hoz, hiszen külföldiek felé alacsonyabb áfa kulccsal számlázhatnak majd. Kedvezőtlenül érinti azonban a változás a magyar fogyasztókat, ha ilyen szolgáltatásokat külföldről rendelnek meg, mert a jövőben ők mindenképpen a magyar áfával növelt értékeket fizetik majd.

Hazánkban a változó áfa szabályok mellett bevezetik az egyablakos ügyintézési rendszert is. A változások 2015. január 1-jétől lépnek majd hatályba, ami az érintett vállalkozásoknak lehetőséget ad a felkészülésre.

ÁFA – acélipari fordított adózás

Az acéliparban tapasztalt áfa-csalások visszaszorítása érdekében a módosító törvény kihirdetését követő naptól fordított adózás lépne életbe. Az érintett termékköröket az áfa-törvény melléklete VTSZ szám hivatkozással fogja tartalmazni.

Személyi jövedelemadó – változnak az adómentes munkáltatói támogatás szabályai

2014. április 3-án megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amelynek megjelenését követő naptól, azaz április 4-től lehet adni a maximum 5 millió forintos adó- és járulékmentes támogatást a dolgozók lakáshitel törlesztéséhez vagy lakásépítéséhez és -vásárlásához. A rendelet tartalommal töltötte meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény idén év elején bevezetett, a már meglévő, lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, illetve a hitelhez kapcsoló-dó más kötelezettségek megfizetéséhez adható munkáltatói adómentes támogatás lehetőségét. A támogatás feltételeiről kapcsolódó blogbejegyzésünkből és esettanulmányainkból tájékozódhat.

A benyújtott salátatörvény pontosítást tartalmaz a lakáscélú támogatásokra vonatkozóan is, mert a támogatás lehetőségét kiterjeszti a hitelintézetektől felvett hiteleken túl a pénzügyi vállalkozásoktól felvett lakáscélú hitelekre is. A módosítás továbbá biztosítja a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét akkor is, ha a támogatott lakás már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a hitelt még ő fizeti.

Társasági adó – a fejlesztési adókedvezmény változásai

Az uniós támogatási szabályoknak megfelelően változnak a fejlesztési adókedvezmény-re vonatkozó szabályok. A 2014. június 4-én benyújtott adózási salátatörvény-javaslat tartalmazza a fejlesztési adókedvezmények új, 2014-2020-as EU költségvetési ciklusban érvényes szabályait. Ezek, valamint a Bizottság által 2014. március 11-én jóváhagyott 2014. július 1-jétől 2020 végéig alkalmazandó magyar regionális támogatási térkép újrarajzolják az állami támogatások hazánkban igénybe vehető palettáját.

A fejlesztési adókedvezmény a vállalkozás bejelentése vagy kérelme alapján szerezhető meg. Azonban az adókedvezményre vonatkozó jogosultság elveszik, ha a kérelmet a beruházás megkezdését követően nyújtják be. A kedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe. A fejlesztési adókedvezmények változó szabályairól részletesen tájékozódhatnak blogbejegyzésünkben.

Társasági adó – jogszabályi rendelkezés alapján ingyenesen átadott eszköz mentesül a transzferárazás alól

A benyújtott módosító indítvány szerint nem kell majd a transzferár szabályokat alkalmazni a jogszabályi rendelkezés alapján az államnak vagy önkormányzatnak ingyenesen átadott eszközök vagy beruházások tekintetében, ha a kedvezményezettek az adózó kapcsolt vállalkozásai. A módosítás 2013-ra és 2014-re az adózó választása szerint alkalmazható.

Évközi hatállyal lépnek életbe a környezetvédelmi termékdíj új szabályai

2014. július 1-jével lép életbe a 2013 végén elfogadott környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó módosítások utolsó, 3. szakasza. Az új szabályozás értelmében két jogintézmény jelenik meg a termékdíj törvényben, az ipari- és a kereskedelmi termékdíj-raktár, melyek célja a törvényalkotó szándéka szerint, hogy rugalmasabb alternatívát kínáljanak az átvállalási rendszerben, illetve biztosítsák az adóalanyoknál a forgótőkét. A termékdíj-raktárak üzemeltetéséhez szükséges engedélyt a Nemzeti Adó – és Vámhivatal adja ki, miután a törvényben meg-határozott feltételek teljesüléséről meggyőződött. Annak érdekében, hogy a termékdíj raktárak szabályozása megfelelően beépüljön a törvénybe, több definíció is pontosításra került (pl. termékdíj kötelezettség, visszaigénylés).

Szintén 2014. július 1-jétől változik az átvállalási szerződés engedélyezésének rendszere, mely az új kérelmekre vonatkozik. Az eddig nyilvántartásba vett szerződések érvényesek maradnak az átvállalási időszak végéig.

Reklámadó

Az Országgyűlés 2014. június 11-én kivételes eljárásban megszavazta a médiában széles körben vitatott reklámadó bevezetését, amely a Köztársasági Elnök aláírása után 2014. június 17-én kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. A törvény kihirdetését követő 31. napon, azaz 2014. július 18-án lép hatályba. Az új adónem a reklámok közzétételét adóztatja, ám nem csupán a médiaszolgáltatókra, hanem szektortól függetlenül valamennyi jelentős reklámtevékenységet folytató vállalkozásra is hatással lesz, mivel az internetes reklámok közzétevőjére, illetve a reklámhordozót, reklám elhelyezésére szolgáló nyomtatott anyagot, épületet, járművet e célra hasznosítókra is kiterjed. Fontos ezért figyelemmel lenni pl. az áruházláncok saját reklám tevékenységére, mert az akciós újságokban vagy akár a járműveken, épületeken elhelyezett reklámok, ha azokhoz jelentős közvetlen költségek társulnak, akár adókötelezettséget is eredményezhetnek.

Az adó alapja a nettó árbevétel; saját célú reklám közzététele esetén a felmerült közvetlen költségek. A kapcsolt vállalkozások adóalapját összevonás után arányosítással kell megosztani. Kivételes szabályként idén az adóalap csökkenthető a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százalékával. Az adó mértéke sávosan progresszív: az adóalap első 500 millió forintjáig 0%, míg a legfelső kulcs – az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után – 40%. A reklámadót május 31-ig kell bevallani (adóelőleg-fizetés július 20-ig és október 20-ig; feltöltési kötelezettség december 20-ig).