2014. április 3-án megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet, amelynek megjelenését követő naptól, azaz április 4-től lehet adni a maximum 5 millió forintos adó- és járulékmentes támogatást a dolgozók lakáshitel törlesztéséhez vagy lakásépítéséhez és -vásárlásához. Bejegyzésünkben ennek részleteit mutatjuk be.
Bizonyos adózói kör számára kötelező a KSH számára adatot szolgáltatni, melyet az adókhoz hasonlóan határidőre, pontos adatokkal kell teljesíteni. Ennek elmaradását vagy hibáját 200 ezer és 2 millió forint között szankcionálhatja a hivatal.
Márc
ius 31-éig kell adatot szolgáltatniuk azoknak a cégeknek, akiknek a kisadózó partnerek felé teljesített kifizetéseik éves szinten meghaladták az 1 millió forintot.
Bár a köztudatban az a hír maradt meg elsősorban, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség határértékének 300 millió Ft-ra történő felemelésével szűkül a könyvvizsgálatra kötelezettek köre, azonban a Számviteli törvény 2013. november 30-tól hatályos változása következtében ezt a fajta mentességet nem alkalmazhatja minden társaság. Sőt, a jövőben olyanokra is kiterjedhet a könyvvizsgálati kötelezettség, akikre korábban nem vonatkozott.
Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő. A szokásos piaci árak nyilvántartásának
elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. „A 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő tehát legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanács-adója.
A hazai transzferár dokumentációs kötelezettség Európa talán legszigorúbb, legnagyobb bírsággal fenyegető szabály rendszere. A bevezetés óta többször módosított dokumentációs szabályok pedig még bonyolultabbá teszik a megfelelést, a helyes dokumentáció elkészítését. Hiszen, az hogy a mai szabályok szerint egy az adott évben nettó 50 millió forintos összeghatár alatti ügyletet már nem kell dokumentálni, nem jelenti azt, hogy a korábbi évek hiányzó transzferár dokumentációjáért az adóhatóság ne szabhatna ki akár ügyletenként és évenként 2 millió forint mulasztási bírságot.
Nézzünk hát egy gyakorlati példát, erre az összetett és sokat változó szabály rendszerre.
Tapasztalataink szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítése számos gyakorlati nehézséget okoz, hiszen a szabályozás jelentős bizonytalanságot hagy az adózók számára. Mivel az elkövetett hibák vagy hiányosságok, a hiba súlyától függően akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is jelenthetnek nyilvántartásonként, amely a későbbi eljárásokban többszöröződhet, jelen blog bejegyzésünkben a transzferár nyilvántartásokban elkövethető, jellemző hibákat mutatjuk be.
A transzferárazás kapcsán számtalan nehézség merül fel, amelyről részletes listát ismertetünk az alábbiakban. Bevezetésként pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy hogyan védhető ki a hibák többsége.
Március 18-án a fejlesztési adókedvezményekről, valamint a transzferárazásról beszélt a Millásreggeli stúdiójában Jancsa-Pék Judit.
A teljes műsor meghallgatható e linkre kattintva.
Írásunkban a transzferárazásra vonatkozó általános szabályokat tekintjük át, olyan alapkérdésekre válaszolva, hogy mi is az a transzferárazás, hogyan alakult ki és miért van rá szükség, megnézzük mennyire szigorú a magyar szabályozás, mi a következménye a mulasztásnak, mi is az a transzferár nyilvántartás, kinek, mikor, miről és hogyan kell elkészítenie, illetve milyen felülvizsgálati kötelezettségek és egyszerűsítési lehetőségek vannak.
