Az EKÁER rendszer nem titkolt célja az áfacsalások megelőzése, leleplezése. Sokszor előfordul azonban az is, hogy az EKÁER rendszer a vállalkozások segítségére lehet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében. Hiszen a legtöbbször akkor ütköznek a cégek nehézségekbe az EKÁER regisztráció során, ha a tranzakciót helytelenül értékelték áfa szempontból, vagy ha az olyan speciális eset, amely gondosabb elemzést igényel. Ha tehát nem sikerül az EKÁER rendszerben regisztrálni, akkor ez egy tévedés indikátora is lehet, és az ügylet átgondolásával megelőzhetjük, hogy később – akár az utakon, akár egy ellenőrzés során adóhiányt állapítsanak meg cégünknél. A különleges eseteket pedig - amikor tényleg másképp kell kezelni ügyletet áfa szempontból, mint az EKÁER rendszerben - mindenképpen érdemes még egyszer górcső alá vonni.

Sokan sok helyen ismertették már 2016 egyik legjelentősebb adózással kapcsolatos változását: az adózók megbízható és kockázatos minősítését. Manapság már a várható hatásokra vonatkozó előrejelzések közül is egyre több lát napvilágot, így cikkünkben mi is ezeket elemezzük.

Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.

Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként mindenképpen üdvözlendő, de adóalanyként nem szabad vakon bízni az EKÁER rendszerben.

Az általános forgalmi adó (ÁFA) sokszor csupán átfolyó tétel, azonban a vissza nem igényelhető adó, a hibásan megállapított fizetendő áfa és az adminisztrációs hibákból eredő bírságok közvetlenül megterhelik a vállalkozások pénztárcáját, különösen egy olyan országban, amely az Európai Unió legmagasabb áfa kulcsait alkalmazza.

A közösségi termékkereskedelem az áfacsalások által leginkább fenyegetett terület, ezért ezekre az ügyletekre irányul a legnagyobb adóhatósági figyelem. A vállalkozások sokszor érezhetik ezt a figyelmet túlzónak, és még a jóhiszemű cégek is bajba kerülhetnek, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tettek meg mindent az ügyletek jogszerűségének igazolására.

„Az áfacsalások elleni intézkedéseket olyan módon kell hatékonnyá tenni, hogy közben ne gátoljuk a gazdaság növekedési képességét.” mondta el Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner csoport vezető tanácsadója, az Európai Bizottság mellett működő Áfa Szakértői Csoport tagja. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „Az adminisztráció erősödése gátolja a gazdasági növekedést, csökkenti az adott ország vonzerejét a befektetők számára.”

további képek

Közeledik a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje, amely most is a társasági adóbevallások tényleges benyújtási időpontjával esik egybe, vagyis naptári év szerint adózóknál legkésőbb 2015. május 31-e lehet. Bár a nyilvántartási értékhatárok növekedtek, ezáltal a dokumentálandó ügyletek köre csökkent, de a kapcsolt vállalkozások mégsem lélegezhetnek fel. Hiszen a könnyítésekkel párhuzamosan az adóhatóság ellenőrzései alaposabbak, szigorúbbak lettek. Így mára a transzferárazás az egyik legnagyobb adókockázatot jelentő terület. Különösen fontos ezért a transzferár-nyilvántartások átgondolt és megalapozott elkészítése. A futószalagon vagy épp a kellő alátámasztás nélkül készülő dokumentációk később bizony könnyen megbosszulhatják magukat.

A 2015-ös adócsomag több helyen is módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. Ezek közül az egyik legfontosabb a jogviszonyok (szerződések, ügyletek) azonos megítélésének kötelezettsége az adóhatósági ellenőrzések során. A törvény tehát alapelvi szinten írja elő, hogy az adóhatóság a vizsgált szerződést, ügyletet nem minősítheti adózónként eltérően. Tehát egy bizonyos ügyben a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításokat a hivatal köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

2015-ben is a klasszikus ellenőrzési területeket – például az áfát, a társasági adót, az élőmunkával kapcsolatos adó- és járulék kötelezettségek teljesítését fogja ellenőrizni a hatóság a február 19-én publikált ellenőrzési irányelvek szerint. A legtöbb újdonságot talán a módszerekben találhatjuk. Mivel egyre több elektronikus adat áll a hatóság rendelkezésére, így egyre inkább lehet támaszkodni az informatikai módszerekre az ellenőrzésekben is. Az adóelkerülés elleni harc lényege a csalási folyamatok, összefüggések feltárása, ezért a rendszerszerűségre fognak koncentrálni a működési folyamatok vizsgálata során. Nagy hangsúlyt fektetnek a belső szabályzatok ellenőrzésére, és nem fognak megállni az egyes vállalkozásoknál, hanem láncolatokat keresnek majd, továbbá a csalásokból hasznot húzó magánszemélyeket is ellenőrizni fogják.