Közeledik a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje, amely most is a társasági adóbevallások tényleges benyújtási időpontjával esik egybe, vagyis naptári év szerint adózóknál legkésőbb 2015. május 31-e lehet. Bár a nyilvántartási értékhatárok növekedtek, ezáltal a dokumentálandó ügyletek köre csökkent, de a kapcsolt vállalkozások mégsem lélegezhetnek fel. Hiszen a könnyítésekkel párhuzamosan az adóhatóság ellenőrzései alaposabbak, szigorúbbak lettek. Így mára a transzferárazás az egyik legnagyobb adókockázatot jelentő terület. Különösen fontos ezért a transzferár-nyilvántartások átgondolt és megalapozott elkészítése. A futószalagon vagy épp a kellő alátámasztás nélkül készülő dokumentációk később bizony könnyen megbosszulhatják magukat.

A 2015-ös adócsomag több helyen is módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. Ezek közül az egyik legfontosabb a jogviszonyok (szerződések, ügyletek) azonos megítélésének kötelezettsége az adóhatósági ellenőrzések során. A törvény tehát alapelvi szinten írja elő, hogy az adóhatóság a vizsgált szerződést, ügyletet nem minősítheti adózónként eltérően. Tehát egy bizonyos ügyben a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításokat a hivatal köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

2015-ben is a klasszikus ellenőrzési területeket – például az áfát, a társasági adót, az élőmunkával kapcsolatos adó- és járulék kötelezettségek teljesítését fogja ellenőrizni a hatóság a február 19-én publikált ellenőrzési irányelvek szerint. A legtöbb újdonságot talán a módszerekben találhatjuk. Mivel egyre több elektronikus adat áll a hatóság rendelkezésére, így egyre inkább lehet támaszkodni az informatikai módszerekre az ellenőrzésekben is. Az adóelkerülés elleni harc lényege a csalási folyamatok, összefüggések feltárása, ezért a rendszerszerűségre fognak koncentrálni a működési folyamatok vizsgálata során. Nagy hangsúlyt fektetnek a belső szabályzatok ellenőrzésére, és nem fognak megállni az egyes vállalkozásoknál, hanem láncolatokat keresnek majd, továbbá a csalásokból hasznot húzó magánszemélyeket is ellenőrizni fogják.

Az online pénztárgépek, az e-útdíj és az EKÁER mind olyan rendszerek, melyek a valós gazdasági folyamatokról szolgáltatnak hatalmas mennyiségű információt az állam és az adóhatóság részére. A 2015-ös adócsomag ezen a téren is változást hozott.

Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy az e-útdíj használatával kapcsolatos adatokat az adóhatóság felhasználhatja ellenőrzései során, ezzel is nyomon követve az árumozgásokat, a kereskedelmet. A 2015-ös adócsomag erre is rátesz egy lapáttal, hiszen a tervek szerint 2015 januárjától bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t.

Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere a Magyar Adótanácsadók Egyesületének Nemzetközi Adó Tagozatának november 13-i Vállalkozások támogatása Magyarországon című ingyenes konferenciáján tart előadást.

2014. szeptember 16-án látott napvilágot az OECD BEPS akciótervének 13. pontjában vállalt transzferár-szabályozást felülvizsgáló jelentés. Ez az adóelkerülés elleni hatékony fellépést lehetővé tevő részletes előírások mellett egy új eszközt is bevezet: az országonkénti jelentést.

Minden vállalkozás számíthat ellenőrzésre, amelyik EU-s vagy állami támogatásból valósított meg fejlesztést, projektet. Sikerrel vehetik azonban ezt az akadályt is, ha a megvalósításba hozzáértő könyvvizsgálót vonnak be – akár kötelező ezt megtenniük, akár nem. Egy független kontroll beiktatásával lehetőség van ugyanis arra, hogy az esetleges hibákat az ellenőrzés előtt feltárják, így elkerülhető a jogosultság visszavonása, a támogatás visszafizetése. A könyvvizsgáló tehát segíthet abban, hogy a vállalkozások ne csak elnyerjék, hanem meg is tarthassák a támogatásukat.

Bizonyos adózói kör számára kötelező a KSH számára adatot szolgáltatni, melyet az adókhoz hasonlóan határidőre, pontos adatokkal kell teljesíteni. Ennek elmaradását vagy hibáját 200 ezer és 2 millió forint között szankcionálhatja a hivatal.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételével megvalósult, 2009 előtt megkezdett beruházások többsége napjainkban válik nyereségessé, így időszerű a kedvezmény felhasználásának újratervezése a maximális érvényesítés érdekében. Az adókedvezmények felhasználásáig hátralévő években ugyanis a nagy összegű beruházásoknál még jelentős, jól megválasztott ütemezéssel akár euró milliókban mérhető többlet-megtakarítást is el lehet érni. A kedvezményezetteknek e mellett készülniük kell célzott adóellenőrzésekre is.