Az adóelkerülések megelőzése, ezek gyors leleplezése érdekében számos intézkedést vezetett és tervez bevezetni a pénzügyi kormányzat. Ezek között vannak kreatív új megoldások, az új technológiára, a nemzetközi információcserére épülő eszközök, de a régi klasszikusok sem mennek ki a divatból. Most az egyik örökzöldet, az adóellenőrzés folyamatát tekintünk végig.
Hazánk ugyan továbbra is fenntartja a 27%-os általános forgalmi adó kulcsot, amely köztudottan az Európai Unió legmagasabb áfa mértéke, azonban a 2017-től tervezett adócsökkentés több ágazatot is kedvezően érint majd. Kedvezményes áfakulcs lesz érvényes bizonyos alapvető élelmiszerekre, az internetszolgáltatásokra, valamint a vendéglátó iparban is. Mindemellett viszont tovább folytatódik az adóelkerülés elleni adminisztrációs szigorítások sora, melynek jegyében jövőre már a 100 ezer forintos áfatartalmú számlákat is tételesen kell majd az adóhatóság felé bejelenteni, továbbá erre a számlakörre a számlázó programok adóhatósághoz való online bekötését is tervezik.
Február 19-én jelent meg a NAV szokásos éves ellenőrzési irányelveiről szóló tájékoztatása. Cikkünkben ebből emeljük ki a legfontosabb elemeket.
Az EKÁER rendszer nem titkolt célja az áfacsalások megelőzése, leleplezése. Sokszor előfordul azonban az is, hogy az EKÁER rendszer a vállalkozások segítségére lehet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében. Hiszen a legtöbbször akkor ütköznek a cégek nehézségekbe az EKÁER regisztráció során, ha a tranzakciót helytelenül értékelték áfa szempontból, vagy ha az olyan speciális eset, amely gondosabb elemzést igényel. Ha tehát nem sikerül az EKÁER rendszerben regisztrálni, akkor ez egy tévedés indikátora is lehet, és az ügylet átgondolásával megelőzhetjük, hogy később – akár az utakon, akár egy ellenőrzés során adóhiányt állapítsanak meg cégünknél. A különleges eseteket pedig - amikor tényleg másképp kell kezelni ügyletet áfa szempontból, mint az EKÁER rendszerben - mindenképpen érdemes még egyszer górcső alá vonni.
Sokan sok helyen ismertették már 2016 egyik legjelentősebb adózással kapcsolatos változását: az adózók megbízható és kockázatos minősítését. Manapság már a várható hatásokra vonatkozó előrejelzések közül is egyre több lát napvilágot, így cikkünkben mi is ezeket elemezzük.
Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.
Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként mindenképpen üdvözlendő, de adóalanyként nem szabad vakon bízni az EKÁER rendszerben.
Az általános forgalmi adó (ÁFA) sokszor csupán átfolyó tétel, azonban a vissza nem igényelhető adó, a hibásan megállapított fizetendő áfa és az adminisztrációs hibákból eredő bírságok közvetlenül megterhelik a vállalkozások pénztárcáját, különösen egy olyan országban, amely az Európai Unió legmagasabb áfa kulcsait alkalmazza.
A közösségi termékkereskedelem az áfacsalások által leginkább fenyegetett terület, ezért ezekre az ügyletekre irányul a legnagyobb adóhatósági figyelem. A vállalkozások sokszor érezhetik ezt a figyelmet túlzónak, és még a jóhiszemű cégek is bajba kerülhetnek, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tettek meg mindent az ügyletek jogszerűségének igazolására.
„Az áfacsalások elleni intézkedéseket olyan módon kell hatékonnyá tenni, hogy közben ne gátoljuk a gazdaság növekedési képességét.” mondta el Hannes Gurtner, a LeitnerLeitner csoport vezető tanácsadója, az Európai Bizottság mellett működő Áfa Szakértői Csoport tagja. Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „Az adminisztráció erősödése gátolja a gazdasági növekedést, csökkenti az adott ország vonzerejét a befektetők számára.”
