2018 májusában lép hatályba az új uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, mely tisztább feltételeket és szigorúbb előírásokat hoz majd magával a magánszemélyek adatainak kezelése területén, és szinte mindenkire vonatkozik: minden vállalkozásra, intézményre kötelezettként és minden magánszemélyre érintettként. Célja a magánszemélyek személyes adataival kapcsolatos jogainak garantálása. Hiszen az adat érték, és fontos, hogy ha ezekhez egy-egy szervezet hozzáfér bizonyos okból, ne élhessen vissza ezekkel, ne használhassa fel az eredeti adatgyűjtési céloktól eltérően más célokra saját érdekében.

2017 őszétől sokat hallottunk a pénzmosás megelőzése érdekében tett intézkedésekről, de sem maga a probléma, sem a korlátozását célzó erőfeszítések nem új keletűek vagy ismeretlenek az érintetteknek. Azonban a 2017. június 26-tól hatályos új Pénzmosási törvény miatt ismét reflektorfénybe került a téma, amely gyakorlatilag nem más, mint egy EU-s irányelv magyar jogrendbe történő átültetése.

2018. január 1-jétől kell kötelezően alkalmazni az új transzferár dokumentációs rendeletet. A módosítást a BEPS-csomag keretében elfogadott OECD szabályok teszik szükségessé, amelyhez igazodva a magyar transzferár nyilvántartásokat is jóval összetettebb, részletesebb és sokkal több információt tartalmazó formában kell majd elkészíteni.

Általánosan elismert tény, hogy a nemzetközi adócsalás és adóelkerülés megakadályozásának kulcsa a hatóságok közötti együttműködésben és az adóügyi információcserében rejlik. Ezen a felismerésen alapszik az új, “globális” automatikus adóügyi információcsere szabvány. Ezt a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló nemzetközi egyezmény (MCAA) alapozta meg, melyet Magyarországon 2015-ben egy törvénnyel iktattak hatályba. Az egyezményhez 2017 szeptemberéig már 102 ország csatlakozott, így valóban globális méretű adóügyi összefogás valósult meg.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői megismerhessék a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és azok várható alakulását, valamint, hogy döntéseik érdekében erről objektív és hiteles információkat szerezhessenek. Azonban sokszor megesik, hogy a piac nem minden szereplője fér hozzá egyformán a többiekről a számára szükséges összes valós adathoz. Ezt információs aszimmetriának nevezzük és ez bizony jelentős akadálya lehet a versenynek, sőt sérülhetnek is az egymással üzleti kapcsolatba lépő szereplők.

A számítógéppel kiállított számlák adóhatóság felé történő online adatszolgáltatásának bevezetésével az áfa- és adózási adminisztráció egyik legjelentősebb változása köszönt ránk hamarosan. Az online pénztárgépek és az EKÁER hadba állítása után ennek az eszköznek köszönhetően még kevesebben tudnak majd elbújni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindent látó szeme elől. Persze a rendszer még mindig nem fog mindent és mindenkit elérni, mégis a vállalkozások jelentős részére komoly feladatok várnak az új rendszer bevezetésével.

2017. április 29-én a Kormány egy év haladékot jelentett be a számlázó programok online-adatszolgáltatására a NAV felé. Bár a szükséges jogszabály módosítás még nem történt meg, az ígéret szerint 2018. július 1-jétől lesz kötelező a számlázó programok használata esetében az online adatszolgáltatás, míg 2017. július 1-jétől tesztelhetjük majd a rendszert; miközben a tételes áfa adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok változatlanok maradnak, így továbbra is csak a legalább 1 millió Ft áthárított adót tartalmazó számlákat kell a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni.