A számítógéppel kiállított számlák adóhatóság felé történő online adatszolgáltatásának bevezetésével az áfa- és adózási adminisztráció egyik legjelentősebb változása köszönt ránk hamarosan. Az online pénztárgépek és az EKÁER hadba állítása után ennek az eszköznek köszönhetően még kevesebben tudnak majd elbújni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mindent látó szeme elől. Persze a rendszer még mindig nem fog mindent és mindenkit elérni, mégis a vállalkozások jelentős részére komoly feladatok várnak az új rendszer bevezetésével.
A tavaszi adócsomag kapcsán megígért tesztrendszer első tervezetét múlt héten hozták nyilvánosságra. Az adatbejelentés ugyan csak 1 év felkészülés után, 2018. június 1-től lesz kötelező, de hamarosan ki lehet majd próbálni a rendszert.
A tervek szerint első lépésként az érintetteknek regisztrálniuk kell majd a NAV-nál, amely magában foglalja az adatszolgáltató végpont és számlázó program bejelentését is. A regisztráció várhatóan az EKÁER rendszerhez hasonlóan ügyfélkapu használathoz kapcsolódhat majd, amelyen keresztül az adóhatóság ellenőrzi a bejelentő képviseleti jogosultságát. Ez a regisztráció felváltja majd a számlázó programok korábbi bejelentési kötelezettségét is – aki az online rendszerben regisztrál, annak a hagyományos bevallási nyomtatványon a továbbiakban már nem szükséges a programját be-, illetve kijelentenie.
A regisztrációt követően történik majd meg a számlázó program online adatszolgáltatása. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok Áfa törvény szerinti kötelező adattartalmát egy meghatározott programséma szerint (.xml adatszolgáltatás keretében) kell továbbítani a hatóságnak. Az adatszolgáltatásra a számlák kiállítását követően azonnal vagy maximum 24 órán belül kerülhet sor. Azaz valódi online adatszolgáltatás vagy 1 napon belüli kötegelt adatszolgáltatás is elképzelhető. Az információcsere elektronikus adatfeldolgozási eljárás alkalmazásával valósul meg.
Üzemzavar, karbantartás vagy az internetszolgáltatás hibája, hiánya esetén a probléma megszűnését követő 24 órán belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. A NAV oldali üzemszünetről vagy karbantartásról az adóhatóság tájékoztatást ad ki.
A korábban kihirdetett szabályoknak megfelelően csak a legalább 100.000 Ft belföldi áfát tartalmazó számlákról és az ezeknek megfelelő okiratokról kell majd adatot szolgáltatni. Nem kell elküldeni a külföldi megrendelőknek kiállított áfakörön kívüli szolgáltatásokat, az adómentes termékértékesítéseket tartalmazó számlák, a belföldi fordított adózás alá tartozó számlák és az említett értékhatárnál alacsonyabb összegű magyar áfát tartalmazó számlák adatait.
Nem terjed ki az információszolgáltatási kötelezettség a papír alapú számlákra sem, amely miatt sokan kritizálják a rendszert. A tervezet végrehajtása ugyanis egyértelműen többletmunkát és költséget okoz majd a tisztességesen működő vállalkozásoknak, akik a számlanyomtatványokat használókkal szemben ráadásul adatvédelmi szempontból akár hátrányosabb helyzetbe is kerülhetnek.
A rendelettervezet része egy 117 oldalas adatszolgáltatási sémakódot, amely alapján kell majd a számlázó programoknak adatot szolgáltatni. Ennek fejlesztésére idő- és nem utolsó sorban költségigényes, vagyis a kapott felkészülési időre valóban szükség lesz.
A számlázó programoknak ugyan már jelenleg is rendelkezniük kell egy adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás funkcióval, melyet a korábbi NGM rendelet szabályoz. Ezt módosítja az új tervezet, amely gyakorlatilag új adatstruktúra, új séma megalkotását teszi szükségessé. Ennek programozása, tesztelése több hetes, akár több hónapos fejlesztői munka. Ez a feladat áll a számlázó programokat készítő szolgáltatók előtt és az olyan nagyobb, nemzetközi csoport részeként működő vállalkozások előtt is, akik saját fejlesztésű szoftvert használnak.
Az online számla-adatszolgáltatási rendszer fejlesztése állami szinten összességében 18,5 Mrd Ft költségvetési forrást igényel, melyhez a fejlesztés lezárását követően évente további kb. 1,52 Mrd Ft üzemeltetési költség társul majd. Ezen felül kell számolni a szoftverfejlesztés vállalkozásoknál felmerülő költségeivel (a szoftverfrissítés szolgáltatási díja vagy a belső fejlesztés költsége). Tehát a csalás elleni rendszernek igen borsos ára van.
Az információtechnológia fejlődésének és eredményeinek csatasorba állítása az adóellenőrzések során hazánkban már egyáltalán nem szokatlan. Úttörők és ötletexportőrök vagyunk az ilyen (belföldi összesítő jelentés, online pénztárgép, EKÁER) rendszerekben. Ugyanakkor érdemes tudatosítani, hogy a súlyos anyagi forrásokat felemésztő rendszerfejlesztés mellett az információ továbbításából és tárolásából fakadó sérülékenység is jelentős károkat okozhat.
Nagy lépés tehát a számlázási információkat egy közös online rendszerbe „bedobni”, hiszen nem véletlen, hogy a vállalkozások adatbiztonsági okokból a vevői, beszállítói adatokat is tartalmazó ügyviteli szoftvereket, számlázó programokat jelenleg gyakran olyan számítógépeken használják, melyek nem kapcsolódnak internetre. Szorongásukat oldhatná, ha meggyőződhetnének adataik biztonságáról is.
