A vállalkozások szeptember 30-ig kaptak haladékot az online számla-adatszolgáltatás új szabályaihoz való alkalmazkodásra. Azonban a számlakiállítás határideje már július 1-jétől 15 napról 8 napra rövidül és a bejövő számlákról szóló belföldi összesítő jelentésben is értékhatártól függetlenül kell tételesen szerepeltetni a számlákat.

A 2020. július 1-től induló új szabályok az online számla-adatszolgáltatásban nem minden vállalkozás számára jelentenek ugyanolyan mértékű megterhelést. Emlékeztetőül: a változás lényege, hogy ezentúl minden vállalkozásoknak kiállított számláról – áfatartalomtól függetlenül – adatot kell szolgáltatni a NAV-nak beleértve a fordított áfás és az alanyi mentes ügyleteket is. Továbbá kötelező lesz a vevők adószámának feltüntetése a számlán és az XML állományokban. A papíron kiállított számlák esetében 500 ezer Ft áfatartalom felett egy napon belül kell adatot szolgáltatni, az alatt pedig 5 napról 4 napra rövidül a jelentési határidő. A számlákat a teljesítéstől számítva 8 napon belül ki kell állítani.

Jelen cikkünkben a munkatársaikat kiküldetésben alkalmazó munkáltatók bejelentési kötelezettségét mutatjuk be az Adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az illetékes Munkaügyi Hatóság felé.

A digitalizáció folyamata már 2018 előtt is tetten érhető volt hazánkban, például az adóbevallások elektronikus benyújtásában, majd az online pénztárgép és az EKAER rendszer bevezetésében, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Az igazi fordulópont azonban 2018. július 1-jén következett be. Ekkor indult el az online számla-adatszolgáltatás, amely során a 100.000 Ft-ot elérő áfatartalmú belföldi B2B számlákról gyakorlatilag azonnal XML formátumban kell adatot szolgáltatni. Bár a kezdeti stádiumban a hatóság elsősorban az adatok befogadására és ellenőrzésére koncentrált, begyakorolta / begyakoroltatta az adatszolgáltatás rutinját, mostanra azonban lehetőség nyílt az érintettek körének szélesítésére, ezáltal az adatok magasabb szintű feldolgozására és kockázatelemzésére.

Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a készpénzfizetés visszaszorítása a gazdaság kifehérítése érdekében. E cikkünkben ezt a témát járjuk körbe, és megpróbálunk hasznos tanácsokat adni Olvasóinknak, melyek betartásával elkerülhetik a bírságokat 2019-ben is.

Három nap múlva elindul az online számla adatszolgáltatás. A bevezetés előtti utolsó napokban épp ezért, egyre több fejlesztő jelenti be, hogy felkészült az adatszolgáltatásra. Az érintett vállalkozások számára azonban az ideális körülmények között jól működő program használatba vétele után is gondot okozhat a korrekciós számlák és a rendszerhibák kezelése. Pedig ameddig ezt a problémát nem oldották meg, addig nem lehet kijelenteni, hogy lezárult a felkészülés.

2018. július 1-jétől az adóalanyok közötti belföldi áfás ügyletekről, amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000 Ft-ot a számla adattartalmát tételesen, valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak. „Az adatbejelentést főszabály szerint a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép automatikus kapcsolat biztosítja majd. Azonban a nyomdai úton előállított, nyomtatvány használatával kiállított számlák, azaz a „kézi számlák” sem maradnak ki az adatszolgáltatásból.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Már kevesebb, mint egy hónap felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés azonban nemcsak a számlázó szoftverek programozóit érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem a vállalkozásnak magának is vannak feladatai, melyek közül a legfontosabbakat összegyűjtöttük.”

Április végén lezárult az online számla-adatszolgáltatással kapcsolatos uniós notifikációs eljárás, amely során a jogszabályt a magyar kormány bemutatta az unió intézményeinek, akik véleményezhették azt. Mivel sem a Bizottságtól, sem a többi tagállamtól nem érkezett kifogás, nyitva az út az online számla adatszolgáltatás nyári bevezetése előtt.

A Világgazdaság Vélemény rovatában megjelent cikkünket közöljük blogunkon is.

A kérdés különösen aktuális most, néhány nappal a szoftverfejlesztést lehetővé tevő új jogszabály tervezet és a technikai elvárások megjelenése után, de szűk félévvel a rendszer elindulásának határideje előtt. Teljesíthető-e még az átállás az online számlázásra, és ha igen milyen áron? Várható-e az EKÁER-rendszer elindításához hasonló zűrzavar, a bevezetés után még hónapokig megoldhatatlan gyakorlati kérdések lassítják-e majd a mindennapi feladatokat, amelyek egyrészt lekötik a vállalkozások idejét és kapacitását, másrészt a rendszer működés közbeni módosításait teszik majd szükségessé?