A Covid-járvány gyökeresen megváltoztatta a munkavégzés helyével kapcsolatos gyakorlatokat, a munkavállalók körében kifejezetten megnőtt az igény a remote vagyis a távoli, otthoni munkavégzés lehetőségére. Ezt a tendenciát csak erősítették a megemelkedett üzemanyagárak, hiszen ha be kell járniuk, a munkavállalók szinte elvárják költségeik megtérítését. Ezzel egybevágnak az Eurostat adatai, mely szerint az Európai Unióban és Magyarországon is jelentősen növekedett az otthoni és a helyfüggetlen munkavégzés aránya az elmúlt években.

2023. január 1-jén a Munkatörvénykönyvének számos szabálya megváltozott, melyek új kötelezettségeket rónak a munkáltatókra, és átalakítják a munkavállalók jogait. Többek között változnak a tájékoztatási kötelezettség szabályai, kibővül az apasági szabadság, bevezetik a szülői szabadságot, illetve pontosítják a munkavállalók rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségeit is.

2018 májusában lép hatályba az új uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, mely tisztább feltételeket és szigorúbb előírásokat hoz majd magával a magánszemélyek adatainak kezelése területén, és szinte mindenkire vonatkozik: minden vállalkozásra, intézményre kötelezettként és minden magánszemélyre érintettként. Célja a magánszemélyek személyes adataival kapcsolatos jogainak garantálása. Hiszen az adat érték, és fontos, hogy ha ezekhez egy-egy szervezet hozzáfér bizonyos okból, ne élhessen vissza ezekkel, ne használhassa fel az eredeti adatgyűjtési céloktól eltérően más célokra saját érdekében.

Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.

2016. január 1-jétől bővült azoknak az adatoknak a köre, amelyekről a munkáltatóknak és a kifizetőknek az általuk foglalkoztatott biztosítottakra vonatkozóan bejelentést kell tenniük a NAV felé.

Az üzleti élet nemzetközivé válásának korában egyre többször van szükség „világpolgárok” adózásával kapcsolatos speciális tanácsadásra. Találkoztunk már olyan vezető tisztségviselővel, aki három ország állampolgára volt, azonban családjával egy negyedikben élt. A magyar társaság ügyvezetésével kapcsolatos munkát az osztrák cég által elrendelt kiküldetésben Magyarországon és Ausztriában végezte. A LeitnerLeitner több ország szabályozását összehangolni képes tanácsadói csapata minden adózással kapcsolatos terhet levett a válláról.

Vállaljuk például, hogy hasonló helyzetben lévő ügyfeleinket bejelentjük az adóhivatalnál, elvégezzük az adóelőleg számításokat, a bérszámfejtést, kezeljük a speciális jutalmakat, prémiumokat, részvényjuttatásokat. Év végén elintézzük a bevallást, gondoskodunk a TB-mentességhez szükséges adminisztrációról. Összehangoljuk a magyarországi és a külföldi adózási kötelezettségeket.