Talán kevesen tudják, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik az állam ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.

Két jogszabály módosításával hamarosan változik az adózás rendje – a jogszabály véglegesítése még idénre, hatályba lépése pedig jövő januárra várható. Módosul egyrészt az adóigazgatási rendtartás, mely az általános eljárási szabályokat tartalmazza, másrészt az adózás rendjéről szóló törvény módosításával az adókötelezettségekhez kapcsolódó speciális részleteket szabályozzák majd újra. Bár a tervezetek kidolgozása során törekedtek az adóhatóság „ügyfélbarát” jellegének erősítésére, ezzel javítandó a közteherviselés hatékonyságát; azonban a szabályok két külön törvénybe bontása és az ezekhez kapcsolódó számos további végrehajtási rendelet várható megjelenése koránt sem egyszerűsíti majd az adóeljárásokat. Az adózói bizonytalanságot ráadásul előre láthatólag csak még tovább növelik majd, a 2018. január 1-vel egyszerre hatályba lépő, ugyanezen területet érintő további új törvények: a közigazgatási, az általános közigazgatási, valamint a polgári perrendtartásról.

A reklámadó a magyar adórendszer talán legvitatottabb adóneme európai szinten is, melynek története újabb fordulópontjához érkezett. Ismét változnak a szabályok, adó-visszatérítés, de a milliárdos bírság lehetősége is benne van a pakliban! A legújabb módosítások 2017. május 26-án és július 1-jén léptek hatályba, de nem szabad azonban elfelejtkezni a már 2017. január 1-jétől érvényben lévő szankciókról sem.

Gyakran előfordul, hogy egy nemzetközi vállalat külföldi ügyvezetőt alkalmaz magyar munkaszerződéssel vagy kiküldetés keretében. Az első esetben a magyar cég a munkáltató jogi és gazdasági értelemben is, és a bért közvetlenül ő fizeti a menedzsernek. A második esetben a munkavállaló „anyaországában” megtartja munkaszerződését, így bére továbbra is az anyavállalattól érkezik (persze a magyar vállalat fizet az anyacégnek azért a „szolgáltatásért”, hogy ideküldték egy alkalmazottjukat). A két konstrukció azonban nagyon sok mindenben különbözik, és sok probléma keletkezhet a téves besorolásból.

A reklámozók helyzete adózási szempontból eddig sem volt éppen könnyű, de 2017. január 1-jétől a terület még szigorúbban ellenőrzötté vált. Ráadásul a nagy internetes tartalomszolgáltatók üldözésének akár a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások csoportszintű marketing részlegei is áldozatul eshetnek. Éppen ezért a vállalatcsoportok Magyarországra átnyúló reklámtevékenységét érdemes mihamarabb újra átvizsgálni.

Meglepetésként érhette az agrárgazdasággal vagy az élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságokat, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara arról értesítette őket, hogy kamarai tagként nyilvántartásba vette őket, ezért számukra is kötelezővé vált a kamarai tagdíj bevallása és befizetése. Érdemes szakértő bevonásával értelmezni az újszerű helyzetet a 20%-os pótdíj elkerülése érdekében.

2016. augusztus 1-jétől néhány látszólag kisebb szabály változik az elektronikus közúti árufuvarozó rendszerrel kapcsolatban. Ezek azonban egyrészt eddig nem érintett, és így az alapszabályokat, teendőket sem feltétlenül ismerő vállalkozásokra terjednek ki, másrészt olyan súlyos új szankciókat vezetnek be, amelyek érzékenyen érinthetik azokat is, akik már többé-kevésbé „megbarátkoztak” a rendszerrel. Vagyis nincs olyan kereskedelemmel, szállítással foglalkozó adóalany, akinek ne lenne hasznos az EKÁER ismeretek felfrissítése.

Az országgyűlés 2016. március 1-jén megszavazta, hogy a kft-knek csak 1 év múlva – 2017. március 15-éig – kell 3 millió forintra emelniük törzstőkéjüket, melynek eredeti határideje 2016. március 15-én járt volna le. Nem szabad azonban a határidő-módosítás miatt tovább halogatni a döntést a tőkeemelésről: a folyamat ugyanis hosszadalmas, ráadásul a közelgő évzárással összehangolva költséget is meg lehet takarítani.

Február 19-én jelent meg a NAV szokásos éves ellenőrzési irányelveiről szóló tájékoztatása. Cikkünkben ebből emeljük ki a legfontosabb elemeket.

Az EKÁER rendszer nem titkolt célja az áfacsalások megelőzése, leleplezése. Sokszor előfordul azonban az is, hogy az EKÁER rendszer a vállalkozások segítségére lehet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében. Hiszen a legtöbbször akkor ütköznek a cégek nehézségekbe az EKÁER regisztráció során, ha a tranzakciót helytelenül értékelték áfa szempontból, vagy ha az olyan speciális eset, amely gondosabb elemzést igényel. Ha tehát nem sikerül az EKÁER rendszerben regisztrálni, akkor ez egy tévedés indikátora is lehet, és az ügylet átgondolásával megelőzhetjük, hogy később – akár az utakon, akár egy ellenőrzés során adóhiányt állapítsanak meg cégünknél. A különleges eseteket pedig - amikor tényleg másképp kell kezelni ügyletet áfa szempontból, mint az EKÁER rendszerben - mindenképpen érdemes még egyszer górcső alá vonni.