A 2016-os év egyik legnagyobb horderejű változását, a számviteli szabályokat érintő szabályozást korábban már bemutattuk, most a másik jelentős módosítást, az adózói minősítést vesszük górcső alá. 2016-tól a NAV megbízható, illetve kockázatos kategóriába sorolja az adózókat, mely alapján meghatározott kedvezményeket kapnak, vagy éppen ellenkezőleg szigorúbb elbánásban fognak részesülni.
Azokkal a piaci szereplőkkel, akik szándékosan és tudatosan vesznek részt áfacsalásban, akár kétszer is megfizettethetik az áfát. Egyrészt megtagadhatják az EU tagállamába szállított áru áfamentességét, másrészt nem vonhatják le, vagy nem kaphatják vissza a beszerzéseik áfáját sem. Ráadásul az adóhiány miatt kiszabott bírságok, az adóhiány kamatai, valamint a cég vagy vezetőinek büntetőjogi felelősségre vonása kemény ára az adócsalásnak.
Új év, új megállapodások. Sok vállalat évenként köti újra szerződéseit, így a következő évre kötött szerződésekre, mint jövőbeli ügyletekre, megnyílik az APA eljárás alkalmazásának lehetősége, mellyel a vállalat jelentősen csökkentheti transzferár-kockázatait.
Az árumozgások szigorú nyomon követése az áfacsalások elleni védekezés eszközeként mindenképpen üdvözlendő, de adóalanyként nem szabad vakon bízni az EKÁER rendszerben.
A közösségi termékkereskedelem az áfacsalások által leginkább fenyegetett terület, ezért ezekre az ügyletekre irányul a legnagyobb adóhatósági figyelem. A vállalkozások sokszor érezhetik ezt a figyelmet túlzónak, és még a jóhiszemű cégek is bajba kerülhetnek, ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy nem tettek meg mindent az ügyletek jogszerűségének igazolására.
Cikkünkben egy közismert, az Európai Unió Bíróságát is megjárt áfacsalási ügyet (Mecsek Gabona C 273/11. sz. ügy) vizsgálunk meg abból a szempontból, hogy elkerülhette volna-e a cég, hogy áfacsalásba keveredjen, ha az ügylet időpontjában már létezett volna az EKÁER; illetve ha már belekeveredett, vajon jóhiszeműségét alátámasztva az EKÁER rendszer megvédte volna-e őt a káros adókövetkezményektől. Ugyanis a Magyarországról az EU-ba irányuló termékmozgások során, amikor a külföldi vevő szervezi a fuvart (EXW) akár a jóhiszemű, egyébként jogkövető adózók is csalás áldozatává válhatnak. Így kellő gondosság és megfelelő alátámasztó dokumentáció hiányában kénytelenek megfizetni az adócsalók számláját: az elmaradt áfát, az adóbírságot és a késedelmi kamatot.
Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, 2015. január 1-jétől egyáltalán nem lehet áfa-szempontból fontos árut mozgatni a NAV tudta nélkül, mert bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t. Annak ellenére, hogy a jogalkotók nagyon kevés időt hagytak a felkészülésre, a bejelentés elmulasztása komoly bírsággal járhat. A növekvő adminisztrációs teher mellett azonban pénzügyi többletteherrel is szembesülni fognak az érintett vállalkozások. Bizonyos termékkörben ugyanis előző kéthavi nettó forgalom 15%-át kitevő biztosítékot is kell adniuk a cégeknek, amely nagyobb, mint a egyhavi fizetendő áfa összege.
Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy az e-útdíj használatával kapcsolatos adatokat az adóhatóság felhasználhatja ellenőrzései során, ezzel is nyomon követve az árumozgásokat, a kereskedelmet. A 2015-ös adócsomag erre is rátesz egy lapáttal, hiszen a tervek szerint 2015 januárjától bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t.
Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő. A szokásos piaci árak nyilvántartásának
elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. „A 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő tehát legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanács-adója.
Tapasztalataink szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítése számos gyakorlati nehézséget okoz, hiszen a szabályozás jelentős bizonytalanságot hagy az adózók számára. Mivel az elkövetett hibák vagy hiányosságok, a hiba súlyától függően akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is jelenthetnek nyilvántartásonként, amely a későbbi eljárásokban többszöröződhet, jelen blog bejegyzésünkben a transzferár nyilvántartásokban elkövethető, jellemző hibákat mutatjuk be.
