Magyarországon egyre több vállalkozás foglalkozik termék gyártásával, de adózási szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy saját termékeket gyártanak értékesítésre, vagy megbízásra dolgoznak. Vagyis utóbbi esetben jellemzően egy külföldi megrendelő számára végeznek bérgyártást az általa biztosított nyersanyagokból. Láthatjuk, nagyon is sokba kerülhet egy tévedés az ügylet besorolásával kapcsolatban.
2017. december 31-ig kell adatot szolgáltatniuk – gyakorlatilag bejelenteniük érintettségüket a magyar adóhatóság felé – azoknak a magyar leányvállalatoknak és külföldi cégek magyarországi telephelyeinek, amelyek cégcsoportja multinacionális szinten átlépi a jelentési értékhatárt, és így kötelesek országonkénti jelentést készíteni. Az adatszolgáltatás elmaradása vagy hibája esetén kiszabható mulasztási bírság elérheti a 20 millió forintot is.
A Facebook december 12-én bejelentette, hogy helyi értékesítési struktúrát vezet be, bevételeit ezentúl ott könyveli, így az adókat is ott fogja megfizetni ezentúl, ahol bevételei keletkeznek. „Elképzelhető, hogy hazánk is előkelő helyen áll a Facebook megoldandó problémáinak sorában, mert már októberben felkerült a NAV feketelistájára. Bár bevételei alapján valószínűleg nem a velünk kapcsolatos ügyeit kellene először elrendeznie, de mivel eddigi mulasztásai miatt akár már a több milliárd forintot is elérheti a rá kiszabott bírság valamint az elmaradt reklámadó, Magyarországon is lépés kényszerben van a globális óriásvállalat.” – vetítette előre Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Ahogy azt korábbi cikkünkben is megírtuk, hogy 2017. január 1-jétől a hazánkban reklámközzétevői tevékenységet folytató, de nem Magyarországon működő vállalkozásoknak is regisztrálniuk kell a reklámadó alanyaként, melynek elmulasztása akár 1 milliárd forintnyi mulasztási bírságot is eredményezhet.
Ahogy azt előző bejegyzésünkben is megírtuk a Cégkapu-szolgáltatás egy biztonságos kézbesítési címként is működő elektronikus tárhely. 2018-tól ez lesz a gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetősége, míg a cégek egymás közt továbbra sem ezen keresztül tartják a kapcsolatot. A Cégkapuhoz kapcsolódóan alakítottak ki egy új azonosítási szolgáltatást is: a Központi Azonosítási Ügynököt (KAÜ), amely teljes körűen és hitelesen azonosítja a kérelmezőt, és kapcsolatot nyit a felhasználók és az intézmények között.
A 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezetnek 2017. augusztus 30-áig létre kell hozniuk és be kell jelenteniük az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ennek előfeltétele a cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció.
A reklámozók helyzete adózási szempontból eddig sem volt éppen könnyű, de 2017. január 1-jétől a terület még szigorúbban ellenőrzötté vált. Ráadásul a nagy internetes tartalomszolgáltatók üldözésének akár a nemzetközi hátterű hazai vállalkozások csoportszintű marketing részlegei is áldozatul eshetnek. Éppen ezért a vállalatcsoportok Magyarországra átnyúló reklámtevékenységét érdemes mihamarabb újra átvizsgálni.
