Ha egy korlátolt felelősségű társaság adózott eredménye negatív, ez az összeg az eredménytartalékot és ezen keresztül a saját tőkét csökkenti. Ha a társaság saját tőkéje a törzstőke, vagy más szóval a jegyzett tőke felére csökken, az ügyvezetőnek haladéktalanul intézkednie kell ennek rendezésére.

A kormány gazdaságvédelmi akciótervének több számviteli vonatkozása is van, melyeket érdemes áttekinteni, mert számos gyakorlati haszonnal járhatnak a vállalat számára.

Teljesítésekkel arányos bevételek elszámolása

Eddig a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződések számviteli elszámolása sok bizonytalanságot okozott.

Egy cég döntéseinél az egyik legfontosabb szempont, hogy mi az, amivel költséget csökkent, vagy profitot növel. Ebből a szempontból vált aktuálissá a céges biztosítások/megtakarítások vizsgálata is. Korábban ugyanis rengeteg ilyen szerződést kötöttek a cégek a vezetőikre, mivel 2017-ig adómentesek voltak az ilyen jellegű tételek. 2018-ra viszont egyes meghatározott juttatásként kellett már fizetni utánuk, 2019-től pedig már teljes bérnek fognak minősülni.

Az áfa alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forintra emelkedik, jön a csoportos társasági adózás, erősödik a nemzetközi adóügyi információcsere, újraszabályozzák a munkáltatók által kötött biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségét, végül, de nem utolsó sorban pontosítják a munkáltatói lakáscélú támogatás kivezetésének szabályait.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői megismerhessék a többi szereplő vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét és azok várható alakulását, valamint, hogy döntéseik érdekében erről objektív és hiteles információkat szerezhessenek. Azonban sokszor megesik, hogy a piac nem minden szereplője fér hozzá egyformán a többiekről a számára szükséges összes valós adathoz. Ezt információs aszimmetriának nevezzük és ez bizony jelentős akadálya lehet a versenynek, sőt sérülhetnek is az egymással üzleti kapcsolatba lépő szereplők.

Azoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyek 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS (International Financial Reporting Standards) szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is.

Március 23-ától önálló törvény (2016. évi IX. törvény) szabályozza a behajtási költségátalányt, mely rendezi a korábban vitatott problémákat, egyértelművé és egyszerűbbé téve ezzel az érintett üzleti partnerek adminisztrációs kötelezettségeit. A törvény hatálya nemcsak a kihirdetését követően létrejött kereskedelmi ügyletekre terjed ki, hanem visszamenőlegesen is szabályozza a korábbi ügyleteket.

Sok cégnél éppen mostanában zárják a 2015-ös évet, és e közben most először kell alkalmazniuk számos új szabályt. Ehhez szeretnénk egyfajta „check list”-et adni cikkünkkel, hogy senki ne feledkezzen el semmiről, és hogy minden kedvező lehetőséget kihasználhassanak az érintettek.

Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek rendelkezéseit csak 2016. január 1-étől kell alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A törvényi szabályok szigorú értelmezése szerint a számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak.