Az áfa alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forintra emelkedik, jön a csoportos társasági adózás, erősödik a nemzetközi adóügyi információcsere, újraszabályozzák a munkáltatók által kötött biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségét, végül, de nem utolsó sorban pontosítják a munkáltatói lakáscélú támogatás kivezetésének szabályait.
Egyes változások már a módosító törvény elfogadását követően azonnal, míg mások csak 2019. január 1-tól lépnek majd életbe. A csomag 239 paragrafusban módosítja szinte az összes adózási, adóeljárási és számviteli jogszabályunkat, idén immár harmadjára.
Az Európai Unió Bizottságától októberben kapott felhatalmazás alapján, 2019. január 1-jétől az áfa alanyi adómentesség értékhatára 12 millió forintra emelkedik; és ezzel összhangba kerül a kata már korábban megemelt bevételi értékhatárával. A bérelt/lízingelt cégautók vegyes, azaz üzleti és magáncélú használata esetén, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében 50%-os levonási hányadot vezetnek be, amely útnyilvántartás nélkül is alkalmazható lesz. A tényleges üzleti használat arányában való levonási hányad, az 50%-ot meghaladóan is megmarad, azonban csak a megfelelően vezetett útnyilvántartás mellett.
Az 5%-os áfakulcs kivezetésével kapcsolatos bizonytalanságok kezelése érdekében pontosították a lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó átmeneti szabályokat. Eszerint a kedvezményes áfakulcsot utoljára azoknak a lakóingatlanoknak az értékesítésénél lehet majd alkalmazni, melyeknél a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a Földhivatalhoz 2019. december 31-ig benyújtják, továbbá ugyanezen időpontig a lakóingatlan legalább szerkezetkész állapotúnak minősül, és erről az értékesítő az adóhatóság részére külön nyomtatványon nyilatkozatot tesz.
Jön a csoportos társasági adózás, kiterjesztik a sportcélú támogatások felhasználhatósági körét a sportcélú ingatlanok fenntartási költségeinek fedezetére. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat az átmeneti időszak lejárata előtt, immár harmadjára módosítják. Az európai uniós elvárásoknak megfelelően változnak a kamatlevonás-korlátozási (ún. alultőkésítettség) szabályai: az EBIDTA 30%-át meghaladó kamatkifizetések nem lesznek elismertek a társasági adó alapjában. Illetve kiegészítik a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének előírásait is. A hitelintézetek által fizetendő pénzügyi szervezetek különadója 2019-től 0,2%-os felső kulcsot kap. Erősödik a nemzetközi adóügyi információcsere mind a magánszemélyeket, mind a kapcsolt vállalkozásokat illetően.
Újraszabályozzák a kifizető (munkáltató) által kötött biztosítások személyi jövedelemadó kötelezettségét. A javaslat pontosítja a vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének 2019. január 1-jei megszüntetéséhez kapcsolódóan beiktatott átmeneti rendelkezést, egyértelművé téve, hogy a 2018. december 31-én hatályos szabályok csak a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatásra vonatkoznak, ezután nem lehet ilyen jogcímen adómentesen juttatást nyújtani.
Finomhangolják a 2019. január 1-jén hatályba lépő új szociális hozzájárulási adótörvényt is: a kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltja egy jobban célzott, a kutatók-fejlesztők foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény. Az állami szférából elbocsátandó, egyébként védett korúak, privát szférában való elhelyezkedését szintén új adókedvezménnyel ösztönzik. Még hatályba lépés előtt pontosítják a nyugdíjas foglalkoztatottak adó- és járulékmentesítéséhez kapcsolódó új szabályokat is.
A gyakorlati tapasztalatokat alapul véve változnak az adóigazgatási eljárásrendet érintő jogszabályok is. Bevezetik a veszteségesen működő mamut társaságok kötelező adóhatósági ellenőrzését. Nem kell majd a továbbiakban a munkáltatónak/kifizetőnek bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére vonatkozó részletes adatokat. Megszigorítják és az ügyészség engedélyéhez kötik, hogy a nyomozóhatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, valamint a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek adóhatósági adatlekérését. Módosítják az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait is. A NAV 2019. január 1-jétől átveszi a jelenleg a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó követelések végrehajtását, a javaslat ennek új szabályrendszerét is megalapozza.
Változnak a vámszabályok is a készpénztörvény és a vámtörvény szintjén is.
Módosul a számviteli törvény is. Talán az egyik legjelentősebb változás az üzletág-átruházás új szabályozása. Tekintettel arra, hogy gazdasági tartalmát illetően jelentős különbség van az egyedi eszközök értékesítése, valamint tartozások átvállalása és az üzletág átruházása között, ezért indokolt az üzletág fogalmát, valamint az üzletág átruházás elszámolási szabályait a számviteli törvényben meghatározni. A gyakorlatban az üzletág átruházása gazdasági és pénzügyi értelemben is egy tranzakciónak minősül, a szerződő felek azt egy ügyletként kezelik. Ebből következően az üzletág átruházásának elszámolását a számvitelben is egy tranzakcióként javasolt kezelni.
Következő blogbejegyzéseinkben a legfontosabb változásokról részletesen is beszámolunk majd.
Új távlatokat nyit meg a vállalatok előtt a csoportos társasági adózás
12 millió forintra emelik az áfa alanyi adómentesség értékhatárát
