Cikkünkben bemutatjuk a tervezett társasági adózást érintő módosításokat. A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét már idén sem, a jogszabály kihirdetését követő 31. naptól nem lehetne igénybe venni. Szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adókötelezettséghez vezet.
Mint számos másik határidő esetében a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésében is haladékot kaptak az érintettek a koronavírus járványra való tekintettel. Ugyanakkor mivel az új szabályok 2020. július 1-jén hatályba léptek, és az év második felében létrejövő konstrukciókra még akkor is vonatkoznak, ha csak januártól kell ténylegesen adatot szolgáltatni ezekről, érdemes felkészülni a leendő feladatokra. Cikkünkben a NAV útmutatóját foglaljuk össze, mely kiegészíti a témában megjelent korábbi írásunkat.
A kormány gazdaságvédelmi akciótervének több számviteli vonatkozása is van, melyeket érdemes áttekinteni, mert számos gyakorlati haszonnal járhatnak a vállalat számára.
A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.
A 2020. 04. 20-án elindított NHP Hajrá Hitelprogram, melyet a mikro-, kis- és középvállalkozások érhetnek el, széleskörű felhasználhatóságával, rugalmas feltételeivel és nagyvonalú keretösszegével feloldhatja a jelenlegi cash-flow nehézségeket, és a jövőbeli növekedés motorjává válhat. Mindehhez azonban jól megalapozott üzleti és finanszírozási tervekre, számviteli és adózási előkalkulációkra is szükség van. A megfelelő szakértelemmel elkészített dokumentáció segítheti a hitelfelvétel és projekt sikerét is. Ez garantálja, hogy a hitel ne csak túléléshez vagy az agónia megnyújtásához legyen elég.
Eddig még nem volt példa olyan mértékű támogatásra, amelyet a most elérhető versenyképességi támogatás keretében kaphatnak a közép- és nagyvállalkozások, hiszen akár a beruházásuk felét is az állam fizetheti. Ráadásul a központi régióban és a fővárosban működő cégek is felvehetik, akik eddig nemigen juthattak ilyen forráshoz. Sőt a vissza nem térítendő támogatás teljes összege elérhető előlegként a beruházás megkezdése előtt. A versenyképesség-növelő támogatáshoz tehát jóval kedvezőbb feltételekkel hozzá lehet jutni, mint a korábbi hasonló eszközökhöz. Ráadásul az átfutási idő is nagyon rövid, akár 2 hét alatt elbírálják a pályázatot, és 30 nappal a támogatási okirat hatályba lépését követően folyósítják a teljes összeget.
Társasági adót érintő módosítások
Bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány
Újdonság, hogy a természetes személlyel, mint vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára kezelt vagyon és a javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány esetében az adómentességet az érintett eszköz átvételére is kiterjesztik.
2020. január 1-től nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A hazai adójogszabályok kiemelt figyelmet fordítanak a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésére. A kutatás-fejlesztési tevékenységet, azaz alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést végző vállalkozásoknak érdemes feltérképezni, hogy teljesítik-e az egyes adókedvezmények feltételeit, hiszen ezek érvényesítése esetén az effektív adóteher jelentős csökkenése érhető el.
Egyre több és egyre eredményesebb a transzferárak területének vizsgálata hazánkban és nemzetközi szinten is. A kapcsolt vállalatok ma már nem úszhatják meg az ellenőrzések próbáját kiálló transzferár nyilvántartás elkészítését. „Ha nem készítik el, akkor ügyletenként 2 millió forint bírságot is kiszabhatnak rájuk, ha azonban elkészítik, de nem dolgozzák ki eléggé, éppen e hiányosságokkal, ellenmondásokkal adják a fegyvert a hatóság kezébe.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője a LeitnerLeitner workshopján.
