A hazai adójogszabályok kiemelt figyelmet fordítanak a kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésére. A kutatás-fejlesztési tevékenységet, azaz alapkutatást, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést végző vállalkozásoknak érdemes feltérképezni, hogy teljesítik-e az egyes adókedvezmények feltételeit, hiszen ezek érvényesítése esetén az effektív adóteher jelentős csökkenése érhető el.
A K+F tevékenység után nem csak a társasági adóból járhat kedvezmény, hanem a szociális hozzájárulási adóból, a helyi iparűzési adóból és az innovációs járulékból is.
Társasági adó
A társasági adóból több jogcímen is érvényesíthető adóelőny K+F tevékenységhez kapcsolódóan: de a jogosultság eldöntéséhez A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény definícióit kell segítségül hívni. Ha az adózó bizonytalan, akkor lehetősége van arra is, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kérje a tevékenysége minősítését.
- Kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége mint adóalap-csökkentő tétel:
A saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység költségével csökkenthető az adóalap (kivéve azt a költséget, amelynek finanszírozására az adózó állami támogatást kapott). A csökkentés lehetősége azonban nem terjed ki az igénybe vett K+F szolgáltatás költségére, ha azt az adózó belföldi illetőségű adóalanytól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy egyéni vállalkozótól veszik igénybe. Azonban a K+F szerződés keretében közösen végzett kutatás-fejlesztés is saját tevékenységnek minősül az Innovációs törvény erejénél fogva, amely az alvállalkozói teljesítések beszámításának is teret nyit.
Az a főszabály, miszerint a költség csak akkor vehető figyelembe az adóalapban, ha az az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében merült fel, természetesen itt is érvényes. Sőt, ez az egyik sarkalatos pont, amit az adóhatóság az elsők között ellenőriz vizsgálatai során.
Lehetőség van arra is, hogy kapcsolt vállalkozások megosszák egymás közt az elérhető K+F kedvezményt. Így tehát az adózó a kapcsolt vállalkozása által végzett K+F tevékenységének közvetlen költségét is levonhatja a saját adóalapjából, ha a másik fél úgy döntött, hogy nem érvényesítteti. A kedvezmény átadásához a K+F tevékenységet végző félnek írásban nyilatkoznia kell az érvényesíthető összegről; a nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a feleket egyetemleges felelősség terheli.
2. Háromszoros adóalap-csökkentés:
A fenti összegnek akár a háromszorosa is levonható az adóalapból, ha a K+F tevékenységet az adózó – írásos megállapodás alapján egy felsőoktatási intézménnyel, MTA kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutatóintézettel közösen végzi. Az így érvényesített adóalap-kedvezmény de miniminis támogatásnak minősül, felső határa évi 50 millió Ft.
A 2018. július 26-án életbe lépett rendelkezések szerint a K+F tevékenység után érvényesített adóalap-csökkentő tétel megosztható a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás megrendelője és nyújtója között, feltéve, hogy a szolgáltatás eredménye beépül a K+F tevékenységbe. A megosztásra a felek együttes írásos nyilatkozata alapján van lehetőség. A szolgáltatás nyújtóját és igénybevevőjét egyetemleges felelősség terheli. Az így megosztott kedvezmény kapcsolt félnek már nem adható tovább.
3. Fejlesztési adókedvezmény:
Fejlesztési adókedvezmény számos jogcímen igénybe vehető, ezek egyike a legalább 100 millió Ft jelenértékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósítása. Az adókedvezmény érvényesítéséhez számos feltételnek kell megfelelni (pl. bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség, beruházásra vonatkozó előírások, kötelező üzemeltetési időszak). A kritériumok teljesítése esetén az adózó a beruházás költségét, azaz a tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékét, ingatlan bérleti díját levonhatja az adójából.
A fentieken túlmenően további kedvezmények is elérhetők a társasági adóban a kifejlesztett, jogdíjra jogosító immateriális jószágok kapcsán.
Szociális hozzájárulási adó
A 2019-től érvényes módosítások átalakították a szociális hozzájárulási adóban elérhető kedvezmények rendszerét. Az új szabályok szerint kétfajta kedvezmény érvényesíthető a K+F tevékenységgel összefüggésben a szociális hozzájárulási adóból, egy munkaviszonyra vonatkozóan azonban csak az egyik kedvezmény vehető igénybe.
- Kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény:
A kedvezmény a vállalkozásként működő kutatóhelyeket célozza. A jogosultság a doktori vagy magasabb tudományos fokozattal rendelkező kutató, fejlesztő vagy doktori képzésben részt vevő hallgató, doktorjelölt munkaviszony keretében, kizárólag K+F munkakörben történő foglalkoztatásával érhető el. Doktori címmel rendelkező foglalkoztatott esetén a bruttó munkabérre – legfeljebb 500 000 Ft-a – jutó szociális hozzájárulási adó teljes összege, míg PhD hallgató / doktorjelölt esetén a bruttó munkabérre – legfeljebb 200 000 Ft-ra – jutó adó fele vonható le.
2. K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény:
Kutató-fejlesztő munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén a K+F tevékenységgel összefüggésben elszámolt közvetlen bérköltség szociális hozzájárulásának 50%-a levonható az adóból. A kedvezmény olyan adózók részére érhető el, amelyek vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülnek és saját tevékenységi körben kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek. Különös odafigyelést igényel azonban, hogy az a közvetlen bérköltség, amelyre az adózó ezt a kedvezményt érvényesíti, a társasági adóalapból saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költsége jogcímen nem vonható le, és meg kell növelni a rá jutó szociális hozzájárulási adó és szakképzési járulék összegével.
Helyi iparűzési adó és innovációs járulék
A társasági adóban saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység közvetlen költsége jogcímén figyelembe vett összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető. Mivel az innovációs járulék alapja a helyi iparűzési adó alapja, így ez az összeg az innovációs járulék alapjának számítása során is érvényesíthető.
Az előbbiek mellett a helyi önkormányzat további adóelőnyök megállapítására is jogosult, amennyiben azt rendeletben szabályozza, minden vállalkozó számára azonos feltételek mellett. Az így megállapított adókedvezmény mértéke az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségének 10%-a.
A fenti kedvezmények, különösen azok kombinációja nagyon attraktív; érdemes ezért a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégeknek részletesen is megvizsgálni lehetőségeiket. Az adókedvezmények, adóelőnyök kapcsán ugyanakkor érdemes szakértőt is bevonni, mert a jogosulatlanul igénybe vett adócsökkentés visszaüthet; adóhiányt eredményezhet és ezáltal bírsághoz is vezethet.
