Ahogy erről korábbi cikkünkben is írtunk, 2015-től bővül a kapcsolt vállalkozások köre, mivel ezentúl nemcsak az azonos tulajdonosi körbe tartozó cégek tartoznak ide, hanem azok is, ahol „csak” az ügyvezetés egyezik meg. Ennek köszönhetően az eddiginél szélesebb kört fognak érinteni a transzferárakra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek és vizsgálatok. Azoknak, akik a jogszabály-módosítások miatt kerültek be a kapcsolt vállalkozások körébe 2015. január 15-ig kell ezt bejelenteniük az adóhatóságnál.

A 2015-től hatályba lépő új szabályoknak: az ügyvezetés egyezőségével kapcsolatos fogalom bevezetésének köszönhetően az eddiginél szélesebb kör számíthat a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségekre és vizsgálatokra. A módosítások iránya megfelel az eddigi tendenciáknak, hiszen a NAV évről évre szigorúbban vizsgálata a vállalatcsoportok egymás között alkalmazott árait. Ennek köszönhetően 2011-ben még csak 18 milliárd forint volt a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány, 2013-ban ez a szám már meghaladta 33 milliárd forintot.

2014. szeptember 16-án látott napvilágot az OECD BEPS akciótervének 13. pontjában vállalt transzferár-szabályozást felülvizsgáló jelentés. Ez az adóelkerülés elleni hatékony fellépést lehetővé tevő részletes előírások mellett egy új eszközt is bevezet: az országonkénti jelentést.

Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő. A szokásos piaci árak nyilvántartásának 
elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. „A 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő tehát legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanács-adója.

A hazai transzferár dokumentációs kötelezettség Európa talán legszigorúbb, legnagyobb bírsággal fenyegető szabály rendszere. A bevezetés óta többször módosított dokumentációs szabályok pedig még bonyolultabbá teszik a megfelelést, a helyes dokumentáció elkészítését. Hiszen, az hogy a mai szabályok szerint egy az adott évben nettó 50 millió forintos összeghatár alatti ügyletet már nem kell dokumentálni, nem jelenti azt, hogy a korábbi évek hiányzó transzferár dokumentációjáért az adóhatóság ne szabhatna ki akár ügyletenként és évenként 2 millió forint mulasztási bírságot.

Nézzünk hát egy gyakorlati példát, erre az összetett és sokat változó szabály rendszerre.

Tapasztalataink szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítése számos gyakorlati nehézséget okoz, hiszen a szabályozás jelentős bizonytalanságot hagy az adózók számára. Mivel az elkövetett hibák vagy hiányosságok, a hiba súlyától függően akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is jelenthetnek nyilvántartásonként, amely a későbbi eljárásokban többszöröződhet, jelen blog bejegyzésünkben a transzferár nyilvántartásokban elkövethető, jellemző hibákat mutatjuk be.

A transzferárazás kapcsán számtalan nehézség merül fel, amelyről részletes listát ismertetünk az alábbiakban. Bevezetésként pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy hogyan védhető ki a hibák többsége.

Március 18-án a fejlesztési adókedvezményekről, valamint a transzferárazásról beszélt a Millásreggeli stúdiójában Jancsa-Pék Judit.

A teljes műsor meghallgatható e linkre kattintva.

Írásunkban a transzferárazásra vonatkozó általános szabályokat tekintjük át, olyan alapkérdésekre válaszolva, hogy mi is az a transzferárazás, hogyan alakult ki és miért van rá szükség, megnézzük mennyire szigorú a magyar szabályozás, mi a következménye a mulasztásnak, mi is az a transzferár nyilvántartás, kinek, mikor, miről és hogyan kell elkészítenie, illetve milyen felülvizsgálati kötelezettségek és egyszerűsítési lehetőségek vannak.