A 2015-től hatályba lépő új szabályoknak: az ügyvezetés egyezőségével kapcsolatos fogalom bevezetésének köszönhetően az eddiginél szélesebb kör számíthat a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségekre és vizsgálatokra. A módosítások iránya megfelel az eddigi tendenciáknak, hiszen a NAV évről évre szigorúbban vizsgálata a vállalatcsoportok egymás között alkalmazott árait. Ennek köszönhetően 2011-ben még csak 18 milliárd forint volt a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány, 2013-ban ez a szám már meghaladta 33 milliárd forintot.

2014. szeptember 16-án látott napvilágot az OECD BEPS akciótervének 13. pontjában vállalt transzferár-szabályozást felülvizsgáló jelentés. Ez az adóelkerülés elleni hatékony fellépést lehetővé tevő részletes előírások mellett egy új eszközt is bevezet: az országonkénti jelentést.

Számos céget érint a közelgő transzferár-dokumentációs határidő. A szokásos piaci árak nyilvántartásának 
elkészítési határideje ugyanis megegyezik a társaságiadó-bevallás benyújtásának tényleges időpontjával. „A 2013-as évre vonatkozó transzferár-dokumentációs határidő tehát legkésőbb május 31-vel lejár. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek hamarabb nyújtják be társasági adó bevallásukat, a transzferár-dokumentációt is előbb kell elkészíteniük.” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanács-adója.

A hazai transzferár dokumentációs kötelezettség Európa talán legszigorúbb, legnagyobb bírsággal fenyegető szabály rendszere. A bevezetés óta többször módosított dokumentációs szabályok pedig még bonyolultabbá teszik a megfelelést, a helyes dokumentáció elkészítését. Hiszen, az hogy a mai szabályok szerint egy az adott évben nettó 50 millió forintos összeghatár alatti ügyletet már nem kell dokumentálni, nem jelenti azt, hogy a korábbi évek hiányzó transzferár dokumentációjáért az adóhatóság ne szabhatna ki akár ügyletenként és évenként 2 millió forint mulasztási bírságot.

Nézzünk hát egy gyakorlati példát, erre az összetett és sokat változó szabály rendszerre.

Tapasztalataink szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítése számos gyakorlati nehézséget okoz, hiszen a szabályozás jelentős bizonytalanságot hagy az adózók számára. Mivel az elkövetett hibák vagy hiányosságok, a hiba súlyától függően akár 2 millió forintos mulasztási bírságot is jelenthetnek nyilvántartásonként, amely a későbbi eljárásokban többszöröződhet, jelen blog bejegyzésünkben a transzferár nyilvántartásokban elkövethető, jellemző hibákat mutatjuk be.

A transzferárazás kapcsán számtalan nehézség merül fel, amelyről részletes listát ismertetünk az alábbiakban. Bevezetésként pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy hogyan védhető ki a hibák többsége.

Március 18-án a fejlesztési adókedvezményekről, valamint a transzferárazásról beszélt a Millásreggeli stúdiójában Jancsa-Pék Judit.

A teljes műsor meghallgatható e linkre kattintva.

Írásunkban a transzferárazásra vonatkozó általános szabályokat tekintjük át, olyan alapkérdésekre válaszolva, hogy mi is az a transzferárazás, hogyan alakult ki és miért van rá szükség, megnézzük mennyire szigorú a magyar szabályozás, mi a következménye a mulasztásnak, mi is az a transzferár nyilvántartás, kinek, mikor, miről és hogyan kell elkészítenie, illetve milyen felülvizsgálati kötelezettségek és egyszerűsítési lehetőségek vannak.