A vállalkozások tulajdonosainak - legyenek meghatározó vagy kis részvényesek - a befektetésükből származó osztalékjövedelmük után szintén adózniuk kell.
A személyi jövedelemadó törvény az alábbi kifizetéseket minősíti osztaléknak:
- a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
- a kamatozó részvény kamata;
- a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
- a kockázatitőkealap-jegy hozama;
- főszabály szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték, de vigyázat: vannak kivételek!;
- a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.
Az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel pedig osztalékelőlegnek minősül.
Az osztalék esetében alapvetően kétféle adókötelezettség merülhet fel: a 15%-os személyi jövedelemadó és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO), amely utóbbit azonban csak évi 450.000 Ft-os határig kell megfizetni. Az EGT államok (köztük Magyarország) tőzsdéin vásárolt részvények osztaléka azonban mentesül az EHO fizetési kötelezettség alól. Érdemes azonban odafigyelni, hogy például az Egyesült Államok nem EGT állam, tehát pl. az amerikai részvények után fennáll a 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Az osztalékjövedelem 14%-os EHO-jának kiszámításakor azonban figyelembe lehet venni
- a biztosítási jogviszonyban fizetett természetbeli és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (4+3%),
- az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásban megfizetett egészségbiztosítási járulékot,
- az egészségügyi szolgáltatási járulékot,
- a többi tőkejövedelem után már megfizetett egészségügyi hozzájárulást (vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, illetve vállalkozási osztalékalap, ingatlan bérbeadásból származó évi 1.000.000 Ft feletti jövedelem teljes egésze).
Vagyis az, aki más jövedelme – például munkabér – után is fizet egészségbiztosítási járulékot, akkor ezzel csökkentheti a tőkepiaci jövedelmek után felmerülő, maximálisan 450.000 Ft-os EHO-fizetési kötelezettségét. Magas munkabérből származó jövedelem esetén (évi kb. 6,5 millió Ft biztosítási jogviszonnyal járó jövedelem esetén) akár az is elképzelhető, hogy a tőkejövedelem után már egyáltalán nem kell ezt az adót megfizetni. Ha az érintett magánszemély ezt előre tudja, akkor a kifizetőt egy nyilatkozattal értesítheti arról, hogy nem kell tőle levonnia az EHO-t. Érdemes azonban óvatosnak lenni, mert ha valaki úgy nyilatkozik, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, de végül mégsem éri el a többi jövedelemből levont járulék a 450.000 Ft-ot, akkor év végén 6%-os büntetőkamattal kell megfizetnie az EHO-t.
Az adózónak bevallásban nyilatkoznia kell ezekről a jövedelmeiről, akkor is, ha a kifizető már levonta az adóelőleget tőle. Ha a jövedelem nem kifizetőtől, azaz jellemzően külföldről származik, akkor az adót az adózónak éves bevallásával egy időben kell rendeznie.
A külföldről kapott tőkejövedelmek esetében az adóév végén, az éves bevallással együtt kell megfizetni az adót. Ez esetben a külföldi társaságnak jellemzően forrásadó levonási kötelezettsége van, attól függően, hogy a kifizetés országa hogy rendelkezik az adott tőkejövedelem adózását illetően, illetve hogy az adott országnak van-e hazánkkal úgynevezett kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ennek hatására, akár alacsonyabb, akár magasabb adóterhet is levonhatnak, mint amit a hazai szabályok engednek.
- Ha az így levont adóelőleg alacsonyabb a magyar adókötelezettségnél, akkor a különbözetet a személyi jövedelemadó bevallással együtt kell megfizetni.
- Ha külföldön magasabb adót vontak le, akkor először azt kell ellenőrizni, hogy az adott országgal hazánknak van-e kettős adóztatást kizáró egyezménye, ugyanis ekkor a külföldi forrásadó fizetési kötelezettséget az egyezményes adókulcs bekorlátozza. Egyezményes országok esetén a túlvonást a külföldi ország adóhatóságától lehet visszaigényelni egy speciális eljárás során.
Hogyan adóznak a 2016-ban szerzett tőkejövedelmek?
A tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) adózása
