Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a készpénzfizetés visszaszorítása a gazdaság kifehérítése érdekében. E cikkünkben ezt a témát járjuk körbe, és megpróbálunk hasznos tanácsokat adni Olvasóinknak, melyek betartásával elkerülhetik a bírságokat 2019-ben is.
Mekkora a készpénzfizetési korlát és időintervalluma 2019-ben?
2019-ben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó számára nem fizethet többet készpénzben, mint 1,5 m Ft havonta.
Ez az összeg áfával együtt értendő, vagyis bruttó 1,5 millió Ft a maximum – melybe az előlegeket is bele kell számolni.
Nem jelent kibúvót az sem, ha a két fél között több szerződés van érvényben, és ezekre hivatkozva több kifizetés is történik. Ilyenkor is összesen maximum bruttó 1,5 millió Ft-ot lehet készpénzben fizetni havonta, különösen, ha csak azért kötöttek több szerződést, hogy elkerüljék a készpénzfizetési korlátot.
Kikre vonatkozik a készpénzfizetési korlát?
A pénzforgalmi számlanyitására kötelezett adózó azt jelenti, hogy a jogszabályok szerint kell, hogy legyen bankszámlája. Ilyenek a gazdasági társaságok, az áfás magánszemélyek és egyéni vállalkozók. Az áfamentességet választó egyéni vállalkozónak és a magánszemélyeknek jogszabályi előírás alapján nem kell, hogy legyen bankszámlája, így akkor sem vonatkozik rájuk a szabály, ha van bankszámlájuk.
Tehát a szabály csak azokat érinti, akiknek kötelezően előírja a törvény a bankszámla nyitást és kizárólag vállalkozási tevékenységre vonatkozik. Így, ha egy áfafizetésre kötelezett egyéni vállalkozó a családja számára vagy saját magának (mint magánszemélynek) vásárol valamit, ennek ellenértékét készpénzfizetéssel is jogszerűen teljesítheti.
Mekkora időintervallumra vonatkozik?
Egy naptári hónapon belüli, két fél közötti tranzakciókra érvényes.
Milyen fizetési műveletek léteznek?
- vállalkozói bankszámlák közötti pénzmozgások, amelyek két számlát feltételeznek,
- adott számla kiegyenlítése úgy, hogy a számlát kapó vállalkozás befizeti a számla ellenértékét a jogosult bankszámlájára készpénzben – ezek a tranzakciók 1 bankszámlát és a másik oldalról készpénz mozgást feltételeznek,
- készpénzátutalás postai „rózsaszín csekkel” – ebben az esetben nincs közvetlen bankszámlák közötti mozgás, de jól kontrollálható a pénzforgalom menete,
- és végezetül a készpénzfizetés:
Figyelem! A jogszabályi előírás alapján csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek, így nem nevezzük ebben a tekintetben készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy –terhelés.
Van-e bejelentési kötelezettség?
- A kapcsolt vállalkozások között történő egymillió Ft-ot (nem kapcsolt vállalkozások között másfél millió Ft-ot) meghaladó készpénzfizetéseket a vevőnek vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének a pénzmozgás napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie az adóhivatalnak (a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével) a 40-es „Bejelentés a készpénzfizetésről” elnevezésű nyomtatványon.
- Továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos szabályok szerint az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltatóknak belső szabályzatukat be kell nyújtaniuk a kereskedelmi hatósághoz. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Ezzel lehetővé válik, hogy a nyilvántartásban szereplő kereskedő elfogadjon 2,5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó készpénzfizetést.
- Nem kell bejelenteni a készpénzfizetést akkor, ha a kifizetésre nem termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenében, hanem munkaviszonyhoz, munkaviszony jellegű jogviszonyhoz kapcsolódóan kerül sor.
Kivételes pénzmozgások, amelyek nem számítanak bele a készpénzfizetési korlátba:
- Amennyiben egy számla ellenértékének egy részét készpénzzel, a fennmaradó részt pedig átutalással teljesítik, akkor az átutalás útján teljesített összeg nem számít bele a készpénzzel kifizetett összegbe.
- Nem kell beleszámítani az összeghatárba azokat a részleteket, amelyeket az adott naptári hónapon túl fizetnek ki.
- Ha egy adózó kölcsönt vagy hitelt ad készpénzben partnerének, azt nem kell figyelembe venni a készpénzfizetési korlátnál, mivel ez nem minősül ellenértéknek. Azonban a kölcsönt, hitelt adó által nyújtott szolgáltatás díjára, például a fizetendő kamatra már alkalmazni kell a készpénzfizetési korlátot.
- Nem minősülnek ellenértéknek azon összegek sem, amelyeket a fél a nem szerződésszerű teljesítés ellentételezéseként szerez meg: például a kötbér vagy a késedelmi kamat, kártérítés.
Milyen bírsággal kell számolni, és kinek kell megfizetnie ezt?
A tranzakció 1,5 millió Ft-ot meghaladó része után 20% a mulasztási bírságot kell fizetni.
Fontos ismernie mindkét félnek a szabályokat, mivel nemcsak a kifizetés teljesítőjének kell fizetnie bírságot, hanem annak is, aki a szabálytalan kifizetést elfogadja, tehát a kifizetés jogosultjának is.
Fontos még megjegyezni, hogy ha eléri a korábbiakban már leírt bejelentési értékhatárt a kifizetés, és ennek ellenére nem jelenti be a vállalkozás, akkor ellenőrzéskor nem “csak” a fent említett 20%-os mulasztási bírsággal kell kalkulálni, hanem a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti 500 ezer forintig terjedő bírsággal is.
A cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3002/2019. "Útmutató, a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók közötti másfél millió forintot meghaladó készpénzfizetés korlátozásáról” című anyag alapján készült.
