A LeitnerLeitner szakértői a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjaként az Adó Online-on megjelent írásukban tekintették át a 2021-től módosuló adózást érintő jogszabályokat összefoglalva a nyári és az őszi adócsomagokat.

1. Áfával kapcsolatos változások

Online számla-adatszolgáltatás és áfa-bevallási tervezet

2021. január 1-jétől - 3 hónap türelmi idő mellett - kiterjesztik az online számla adatszolgáltatás rendszerét a magánszemélyek és a külföldiek felé kiállított számlákra is.

2021 júliusától az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján elkészíti majd a vállalkozások számára az áfa-bevallási tervezetet. A tervezet adatait az adózónak kell majd szükség szerint javítania, és csak akkor válik valódi bevallássá, ha az adózó kifejezetten elfogadja.

EKAER

2021. január 1-jétől az EKAER szempontból nem kockázatos termékek esetében megszűnik a jelentési kötelezettség. A jövőben csak a megadott érték- vagy tömeghatárt meghaladó „kockázatos termékek” tartoznak az EKAER hatálya alá, nincs hír arról, hogy a kockázatos termékek köré bővülne. Az EKAER-kötelezettségek nem vagy hibás, hiányos teljesítése esetén továbbra is az áru értékének 40%-ig terjedő mulasztási bírság lesz majd kiszabható.

Elektronikus kereskedelem

2021. július 1-től hatályos elektronikus kereskedelmet szabályozó rendelkezések szerint a fő szabály az lesz, hogy az uniós távértékesítéseknél a terméket azok rendeltetési helye szerint kell adóztatni, vagyis a végső felhasználó letelepedése szerinti állam az áfakulcsát kell alkalmazni az értékesítésre. Az adminisztrációs terhek enyhítése érdekében azonban a 10.000 eurós értékhatárt meg nem haladó értékesítések esetén a teljesítés helye a letelepedés szerinti tagállam, bár az adózó ebben az esetben is választhatja a rendeltetési hely szerinti adózást.

Kedvező változás, hogy a célországbeli regisztrációs kötelezettség megszűnik, helyette az uniós szinten kibővített OSS, azaz egyablakos rendszer alkalmazható. Eszerint a távértékesítő saját nyelvén, egységes portálon keresztül tehet eleget bevallási, adófizetési kötelezettségének.

Az elektronikus kereskedelem adótisztaságának elősegítésére adófizetésre kötelezetté teszik azokat az elektronikus felületeket (platformokat), amelyeken független értékesítők értékesítenek termékeket a platform használatával. Ennek érdekében gyakorlatilag elméletben két ügyletre kell bontani a termékértékesítést, és úgy kell tekinteni, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna.

E mellett változik még, hogy a harmadik országból érkező 22 eurós értékhatárt meg nem haladó import küldemények áfamentessége megszűnik.

Behajthatatlan követelések

A törvény kibővíti 2021. január 1-től a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó adóalap-csökkentési, visszaigénylési lehetőségek körét a magánszemélyekkel szemben fennálló követelések beemelésével. Átmeneti rendelkezésként visszamenőlegesen 2015. december 31-ig lehetővé teszik az áfa visszaigénylést. Rugalmasabb lesz a fennálló követelés időtartamának meghatározása is, a polgári törvénykönyv szerinti elévülési idővel összhangban szabályozzák a visszaigénylés feltételéül szolgáló éven belül fennálló követelésekhez kapcsolódó visszaigénylési lehetőséget.

Munkaerő-kölcsönzés, illetve építőipart érintő szabályok

Ugyan a munkaerő kölcsönzéshez kapcsolódó fordított áfát kivezetik, de az építőipari tevékenységhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzés esetében megmarad a fordított adózás.

Az új építésű lakások értékesítésében ismét visszatér az 5%-os áfa 2021. január 1-től 2022. december 31-ig.

Csoportos adóalanyiság

Ezentúl az adóalanyok maguk választhatják meg a csoportos áfa-adóalanyiság létrehozásának, megszüntetésének, egy tag csatlakozásának, kiválásának időpontját  A törvény lehetőséget teremt továbbá a csoportváltás folyamatosságára is.

2. Kisadózókat érintő változások

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 11%-ra csökken. Változik a belépési és a kilépési értékhatár is: a kisvállalati adóalanyiság belépési bevételi és mérlegfőösszeg értékhatára 3 milliárd Ft, míg a kilépési értékhatára 6 milliárd Ft. A bevételi értékhatárokat azonban a kapcsolt vállalkozásokkal együttesen kell figyelembe venni.

Módosítják a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályait is, bezárva ezzel egy kiskaput. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis – a számviteli törvény korábbi módosításának következtében – a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adós évben keletkezett eredmény után nem kellene (eddig nem is kellett) adózni. Ez nyilván visszaélésekre ad lehetőséget, ezért a módosítás biztosítja e nyereség adózását, valamint azt is, hogy a szükséges adatok az adózók rendelkezésére álljanak, amely érdekében nyilvántartási kötelezettséget vezetnek be.

Jelenleg, ha egy kivás vállalkozásnak 1 millió forintot meghaladó nettó módon számított, a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása van a naptári év utolsó napján, akkor kiesik a KIVA alól. Ezt eddig igazolási kérelemmel sem lehetett orvosolni, ráadásul az újabb belépést is átmeneti időhöz kötötte a jogszabály. Az új rendelkezés szerint a jövőben megmaradhatna a KIVA alanyiság, ha az adótartozást az adóalany a NAV határozatának véglegessé válásáig megfizeti. Az adóhatóság ez esetben visszavonná a megszűnésről rendelkező határozatát.

KATA

2021. január 1-jétől 40%-os büntető adót vezetnek be az olyan cégek számára, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több, mint 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket. A plusz terhet nem a katás vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell megfizetnie, kivéve, ha külföldi - ez esetben ugyanis a kisadózó vállalkozást terheli a büntetőadó. 

Ugyanakkor egy kiegyenlítő szorzót iktatnak be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében. Itt az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak „csupán” 71,42 százaléka lenne. Ezzel a büntető adó effektív mértéke körülbelül 29%-ra (pontosan 28,568%) mérséklődik.

3. Személyi jövedelemadó

Személyi kedvezmény

Átalakul a személyi kedvezmények köre, melynek értelmében a jelenleg a minimálbér 5%-ig igénybe vehető adókedvezmény jövőre az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként vehető majd figyelembe a minimálbér harmadának a mértékéig. Az szja megtakarítás várhatóan 8.055 Ft lesz havonta (a minimálbér esetleges növelése ezt is befolyásolhatja), azaz a kedvezmény összege nem változik, csak az érvényesítés módja.

A kedvezmények érvényesítési sorrendje: első a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, majd következik a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és végül a családi kedvezmény.

Munkáltatói juttatások

A SZÉP kártya juttatás éves rekreációs keretösszege egységesen 450.000 forint lesz 2021. január 1-jétől.

Azonban a speciális vészhelyzeti intézkedések felülírják a SZÉP-kártya juttatások keretösszegeit és adózását. Eszerint a rekreációs keretösszeg 2020. évben, valamint 2021. január 1. és 2021. június 30. között 400.000.- illetve 800.000.- Ft-ra emelkedik és az egyes zsebek értékhatárai is magasabbak, azaz a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára 400 ezer forint, a vendéglátás “zsebbe” 265 ezer forint, szabadidős felhasználásra 135 ezer forint utalható béren kívüli juttatásként.

A szociális hozzájárulási adómentesség is fél évvel meghosszabbodik, azaz csupán 2021. június 30-át követően tér vissza a szociális hozzájárulási adó, ekkor is csak 15,5% mértékben.

Szintén a veszélyhelyzeti intézkedésekhez kapcsolódott az adómentesen adható járványügyi szűrővizsgálat bevezetése, a már adómentes védőoltás mellett.

Online adóelőleg nyilatkozat

A magánszemélyek egy korábban hatályba lépett törvénymódosítás eredményeként elektronikus formában is megtehetik adóelőleg nyilatkozatukat ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal. A beadott nyilatkozatot a NAV továbbítja a foglalkoztató felé. A 2021-től hatályba lépő törvény-módosítás szerint a NAV a Magyar Államkincstár számára is továbbítja az adóelőleg-nyilatkozatokat, ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik. 

4. Társasági adó

Fejlesztési tartalékképzés

A koronavírus gazdasági következményeit beruházások ösztönzésével próbálják meg enyhíteni, melynek egyik módja a társasági adó törvényben a fejlesztési tartalék képzése, amely gyakorlatilag adóhitelül szolgál, melyet az eszköz használati idején szétosztva az értékcsökkenés révén fizetünk vissza. Ennek értelmében a társasági adóalap csökkenthető az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeggel, legfeljebb az adózás előtti nyereséggel, és legfeljebb 10 milliárd forinttal. A már 2020-ban bevezetett szabály kedvezően módosul 2021. január 1-től, mert eltörlik a 10 milliárd forintos korlátot.

Telephely szabályok

Szigorodnak a telephelyekkel kapcsolatos szabályok is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adóköteles lehet. A jövőben a Magyarországról nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek majd a külföldi vállalkozás számára, ha a magyar jelenlétet – akár fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együtt kell vizsgálni!

Ezen felül Magyarország kihasználja a más tagállamokkal kötött kettős adóztatást kizáró egyezményei nyújtotta lehetőségeket. Egyezményes helyzetben ugyanis minden esetben telephely keletkezik majd, ha az egyezményben szereplő telephely-fogalomnak megfelel a magyar jelenlét. Tehát a külföldi Magyarországhoz köthető tevékenysége akkor is adóköteles lesz hazánkban, ha a társasági adó szabályok ezt nem tennék kötelezővé, viszont a vonatkozó egyezmény alapján erre lehetőség van. Ez a merőben új gondolatmenet felerősíti a nemzetközi adózás jelentőségét.

Energiahatékonysági beruházások

Ezentúl nem lehet igénybe venni  személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, „csak” a vállalati adókedvezmény nem lesz majd igénybe vehető. A korlátozás már idén, a kihirdetés követő 31. napon hatályba lép.

Ellenőrzött külföldi társaság

Nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az a külföldi személy, amely a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel, illetve telephellyel.

Annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól bevezetik, hogy az adózás előtti eredményt csökkenti az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor keletkezett nyereség.

Behajthatatlanná váló követelés kapcsolt vállalkozások esetében

A jövőben nem lesz már szükség a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentésre. Helyette az adózónak az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell vezetnie.

Osztalékkal kapcsolatos szabályok

A számviteli törvény módosítása értelmében az elengedett osztalék-tartozást nem egyéb bevételként kell kimutatni, hanem az eredménytartalék növekedéseként. Továbbá hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése esetén.. Az osztalékot megállapító társaság tagjának – a tulajdonrésszel rendelkező vállalkozásnak – pedig meg kell megnövelnie az adóalapját az elengedett osztalék-követelés kapcsán..

Exit tax

A 2019-ben bevezetett úgynevezett tőkekivonási adó („exit tax”) részletekben történő megfizetését nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazni kell. Mindezek alapján, ha egy magyar vállalkozás befejezi működését, vagy akár csak a korábban folytatott üzleti tevékenységét csökkenti, és ezeket külföldre helyezi át, a transzferár szabályok mellett a tőkekivonási adóval is számolni kell.

5. Helyi adók

Iparűzési adó

Idén először nem kell év végén helyi iparűzés adó feltöltési kötelezettséggel számolni. 2021-től az adóhatósághoz benyújtott egyetlen bevallással tehetnek eleget adóbevallási kötelezettségüknek a vállalkozások egységesített formanyomtatványon. Továbbá megszűnik az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó, a 180 napot meghaladó tevékenység telephelyet keletkeztető jellege azonban fennmarad.

A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a szokásos piaci árat kell alkalmazni, amennyiben a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet hatással van a nettó árbevételre vagy a költségekre. Ezt a szabályt a társasági adótörvénnyel összhangban, az ott meghatározott vállalkozásoknál kell majd alkalmazni.

2021-től a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek tekintetében az eszközértéket a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni, ezzel megszüntetve egy adóelkerülési kiskaput.

Reklámhordozók építményadója

Megszűnik a reklámhordozók után fizetendő helyi építményadó kötelezettség.

Gépjárműadó

2021 január 1-jétől a gépjárműadóhoz kapcsolódó adóhatósági feladatok az önkormányzatoktól átkerülnek az állami adóhatóság feladatkörébe.

6. Jövedéki adó

A cigaretta és valamennyi dohánytermék esetében jelentősen növekszik a jövedéki adó mértéke. Az emelésre két lépésben kerül sor 2021. január 1-én és április 1-én. A pálinkára vonatkozó bér- és magánfőzés évi 86 liter párlat mennyiségig adómentes lesz 2021. január elsejétől.

7. Illetékek

Jövőre megszűnik az illetéktörvényben meghatározott elsőfokú hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettség. A közigazgatási eljárási illetéket tehát csak a jogorvoslati eljárás indítása miatt, egyes okmányilletékek, illetve az adó és értékbizonyítvány kiadása után fogunk majd fizetni.

8. Adózás rendje

A megbízható adózók számára emelkedik az azonnali adófizetési könnyítések értékhatára a korábbi 1,5 millió forintról, 3 millió forintra.

A magánszemélyek pedig 500 ezer forint helyett már 1 millió forintig vehetik majd igénybe a 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget. Ugyancsak a természetes személyeket illeti meg majd az a jog, hogy szja bevallásukban 200 ezer forint helyett már 500 ezer forintig igényeljék a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó pótlékmentes részletfizetést. Erre ráadásul 6 helyett 12 hónapra lesz lehetőség.