Az elmúlt időszak járványügyi megszorításai miatt egyre nagyobb teret nyert a digitalizáció és az online tér. Felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek révén egyre inkább elszakadunk a papíralapú világától. Ennek egyenes következménye, hogy ma már lehetőségünk van a jogokat-kötelezettségeket elektronikus kódba öntött formában rögzíteni, melyben segítségünkre van az elektronikus aláírás.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az adóhatóság is elismeri-e az „akciónkat”, hitelesnek fogadja-e el az elektronikus szignóval ellátott szerződést, meghatalmazást, jognyilatkozatot (itt most a számlákra nem térünk ki). Vajon mik azok a lépések, melyeket érdemes nekünk és üzleti partnereinknek bevezetni annak érdekében, hogy elkerüljük azt az esetleges – nem csupán adó szempontból kínos – buktatót, hogy hiteltelen dokumentációt lobogtatunk jogaink/kötelezettségeink érvényesítésére?
Az erre vonatkozó uniós rendelet, az eIDAS az elektronikus aláírások 3 fő típusát különbözteti meg: az egyszerű, a fokozott biztonságú (advanced electronisc signature, azaz „AES”) és a minősített aláírást (qualified electronic signature, azaz „QES”).
A 3 aláírástípus mögött más-más azonosítási követelmények vannak, így eltérő céllal lehet őket használni, ha szeretnénk, hogy valóban joghatás kiváltására legyen alkalmas az adott jognyilatkozat. Természetesen arra is figyelni kell, hogy ha kétoldalú nyilatkozatot, pl. egy szerződést írnak alá a felek, akkor mindkét aláírónál teljesüljenek az e-aláírás feltételei.
Az egyszerű aláírás használata alapvetően nem javasolt az üzleti életben. Egy ovis hiányzást ugyan igazolhatunk vele (gyakorlatilag egy emailben foglalt aláírással egyenértékű), de nagyobb jelentőségű kötelezettségvállalásoknál joghatás kiváltásra ez a típus nem alkalmas.
Az AES elégséges lehet joghatás kiváltására magánokiratok tekintetében, de nem megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat esetében. Azaz lehet, hogy polgári ügyeinkben (pl. szerződéskötés) alkalmazható, de az adóhatóság közigazgatási eljárásaiban, például egy meghatalmazás benyújtása esetén, amikor teljes bizonyító erejű magánokiratra van szükség, már nem lesz elegendő az AES alkalmazása.
Az üzleti életben azonban bizonyos helyzetek az ügylet súlyától függően megkövetelik, hogy ne csak egy egyszerű magánokirati forma tükrözze a felek által vállalt kötelezettségeket és az őket megillető jogokat, hanem teljes bizonyító erejű magánokirat vagy akár közokirat. Ezekben az esetben a QES a megfelelő választás. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mi az a szint, ahol a minősített elektronikus aláírás adta biztosítékok nyújtanak számára megfelelő hátteret jogai érvényesítéséhez.
A QES esetében azonban azt is látni kell, hogy az aláírás típusa egy jóval komplexebb azonosításon alapul, melyhez a szolgáltatást igénybe vevőnek szoftveres vagy egyéb fizikai módon biztosított eszközzel kell tudnia igazolnia a személyazonosságát. Ezt az „eszközt” maga a minősített bizalmi szolgáltató bocsátja a rendelkezésére, természetesen nem ingyen.
És hogy kik lehetnek a minősített bizalmi szolgáltatók? Ezt a státuszt az uniós / magyar jogszabályi követelményeknek megfelelő szolgáltatók nyerhetik el, melyet hatósági regisztráció tesz „hivatalossá”. Jelenleg Magyarországon QES-t biztosító minősített bizalmi szolgáltatók száma fél tucat alatt van, a minősített bizalmi szolgáltatók listáját a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság tartja nyilván.
Csak futólag említjük meg, hogy az e-Személyihez igénylehető e-aláírás, mint állami elektronikus aláírás szolgáltatás, kizárólag magáncélú használatra vehető igénybe, cégképviselőként nem lehet elektronikus aláírásként használni, illetve az ezzel történő aláírás esetén a kötelezettségvállalás határa 50 millió Ft-os érték, azaz egyes ingatlanadásvételeknél sem alkalmazható már.
Összegezve azt lehet mondani, hogy az üzleti életben a szerződések súlyától függően ugyan, de ajánlott a QES használata, és egy olyan szolgáltató kiválasztása mely minősített bizalmi szolgáltatónak minősül.
És itt fel is vetődik a kérdés, mi történik akkor, ha egy magyar jog hatálya alá tartozó jognyilatkozat vonatkozásában egy másik tagállam QES-szolgáltatóját bíznánk meg az elektronikus aláírás hitelesítésével, pl. mert egy multinacionális vállalatnál az ilyen jellegű szervezeti kérdést a „központban” szokás eldönteni. Blogunk következő részében, röviden ennek a kérdésnek járunk a végére.
