A VIDA-javaslat második része a platformgazdaság áfával kapcsolatos problémáira összpontosít, becslést ad ennek méretéről, elemzi az ehhez kapcsolódó áfavonatkozásokat, a nemzeti intézkedések közötti különbségek hatásait, ezek költségeit, hasznát és kockázatait, felvázolja a lehetséges jövőbeni változásokat.
2019-ben több mint 1500 komolyabb digitális platform volt jelen az unió 27 tagországában a korábbi évek gyors ütemű növekedésének köszönhetően, és mintegy 67 milliárd euró bevételt generáltak. A becslések szerint kb. 116,2 milliárd eurót tett ki a harmadik országos platformok közvetítésével az EU-27-ben elfogyasztott áruk és szolgáltatások kereskedelme, míg kb. 74,6 milliárd eurót az EU-27-ben található platformok által támogatott harmadik országban „fogyasztott” szolgáltatások értéke.
Az üzleti modellek növekvő léptéke, összetettsége és változatossága a platformgazdaságon belül jelentős kihívások elé állítja az áfarendszert, mert a szabályok nem elég világosak és harmonizáltak. Ráadásul, a platformgazdaság növekedésével új gazdasági szereplők lépnek be az adórendszerek hatálya alá, ami akadályozza az áfa-megfelelés érvényesítését.
A platformgazdaság
Az áfaeljárások egyszerűsítése és racionalizálása pozitív hatással járna a platformgazdaság szereplőire az adminisztratív terhek, a jogbizonytalanságok csökkentésével és a szabályozási széttagoltság megszüntetésével.
A javaslat középpontjában a platformok úgy nevezett „vélelmezett értékesítői/beszállítói szerepe áll”, melynek keretében a jellemzően magánszemély, nem adóalany vevők/igénybe vevők és kisadózó szolgáltatók közé ékelődő platform nem csak a gazdasági közvetítő szerepét tölti be, hanem az adózást is egyszerűsítené közöttük. Az ügyfelek és a szolgáltatásnyújtók között számtalan, dinamikus ügylet jön létre, gondoljunk csak elsősorban az Uber típusú személyszállításra vagy a rövid távú szálláshely szolgáltatókra, mint az Airbnb. Ezáltal sok olyan adózásra, adóadminisztrációra felkészületlenebb szereplő kerül a látótérbe, akik a jelenlegi szabályok szerint tevékenységük miatt kötelesek adóalanyként bejelentkezni, bár sokszor méretüknél fogva adómentesek. A folyamat mindenképpen többletadminisztrációval jár, valamint az adómentes kisadózók tömeges megjelenésének versenytorzító hatása sem elhanyagolható. Ráadásul EU-s harmonizáció híján az egyes tagállamok platformgazdasággal kapcsolatos áfaszabályai is eltérnek egymástól.
A vélelmezett beszállítói szabály a versenyfeltételeket is egyensúlyba hozná a hagyományos és platform alapú értékesítési csatornák között. A tervek szerint erre 2025-tól kerülhet sor.