Az Európai Bizottság 2020. március 30-án új gyakorlati útmutatót adott ki annak biztosítására, hogy az Unión belül ingázó munkavállalók, különösen azok, akik a koronavírus okozta világjárvány megfékezésében kulcsfontosságú szerepet töltenek be, akadálytalanul eljuthassanak munkahelyükre. E munkavállalók közé tartoznak többek között az egészségügyi és élelmiszeripari ágazatban, valamint az egyéb alapvető szolgáltatások terén, például a gyermek- vagy az idősgondozásban dolgozók, valamint a létfontosságú közüzemek személyzete.

Az Európai Bizottság 2020. március 30-án kiadott tájékoztatója megfogalmazza az Unió tagállamaiban határmenti, szezonális, kiküldött munkavállalóként és több tagállamban párhuzamosan munkát végzők munkajogi és társadalombiztosítási viszonyára vonatkozó elveket.

Szokásos tavaszi teendőink közé tartozik a tavalyi jövedelmeink számbavétele, bevallása, s amennyiben szükséges, akkor adótartozásunk rendezése is 2020. május 20-ig.

A kormány intézkedései értelmében a koronavírus okozta veszélyhelyzet idejére a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott GYED, GYES-re, illetve GYET-re való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.

Mely esetekben támogatható a munkaviszony? Mi van azokkal a munkavállalókkal, akik egyszerre több helyen is dolgoznak? Kell-e új munkaszerződést kötni? Milyen kedvezményeket lehet egyszerre igénybe venni és melyek azok, amik kizárják a támogatást? Visszamenőlegesen is kérelmezhető-e a segítség? Második cikkünkből mindezt megtudhatja.

Cikksorozatunkban témakörönként szedjük csokorba a rövidített munkavégzéshez kapcsolódó állami támogatás szabályait és bemutatjuk az ahhoz kapcsolódó gyakorlatot. Első cikkünkben az új szabályokat foglaltuk össze egységes szerkezetben.

A koronavírusra tekintettel a magyar kormány nemrégiben számos új rendelkezést fogadott el, amely többek között kiterjed bizonyos magánszemélyi kifizetésekhez kapcsolódó módosításokra, mint a „kurzarbeit” rendelkezések finomhangolása, adófizetési könnyítési lehetőségekre, a pénzügyi beszámolók és az éves adók határidejének elhalasztására; valamint új finanszírozási lehetőségekre és állami támogatásokra, mint a növekedési hitelprogram, a kutatás-fejlesztési bér támogatás és a versenyképesség-növelő támogatás.

Új adófinanszírozási könnyítések érhetők el a 2020. 04. 21-én megjelent közlönyben kihirdetett szabályok szerint. Többek között lehetőség van a vállalkozások adócsökkentésére is. Akár ötmillió forint elengedését is lehet kérni a NAV-tól, viszont ezt csak egyszer lehet megtenni egyetlen egy adónemben és maximum a fizetendő adó 20%-ig.

A 2020. 04. 20-án elindított NHP Hajrá Hitelprogram, melyet a mikro-, kis- és középvállalkozások érhetnek el, széleskörű felhasználhatóságával, rugalmas feltételeivel és nagyvonalú keretösszegével feloldhatja a jelenlegi cash-flow nehézségeket, és a jövőbeli növekedés motorjává válhat. Mindehhez azonban jól megalapozott üzleti és finanszírozási tervekre, számviteli és adózási előkalkulációkra is szükség van. A megfelelő szakértelemmel elkészített dokumentáció segítheti a hitelfelvétel és projekt sikerét is. Ez garantálja, hogy a hitel ne csak túléléshez vagy az agónia megnyújtásához legyen elég.

Eddig még nem volt példa olyan mértékű támogatásra, amelyet a most elérhető versenyképességi támogatás keretében kaphatnak a közép- és nagyvállalkozások, hiszen akár a beruházásuk felét is az állam fizetheti. Ráadásul a központi régióban és a fővárosban működő cégek is felvehetik, akik eddig nemigen juthattak ilyen forráshoz. Sőt a vissza nem térítendő támogatás teljes összege elérhető előlegként a beruházás megkezdése előtt. A versenyképesség-növelő támogatáshoz tehát jóval kedvezőbb feltételekkel hozzá lehet jutni, mint a korábbi hasonló eszközökhöz. Ráadásul az átfutási idő is nagyon rövid, akár 2 hét alatt elbírálják a pályázatot, és 30 nappal a támogatási okirat hatályba lépését követően folyósítják a teljes összeget.