A külföldi kiküldetések adózási és társadalombiztosítási következményeit bemutató 4 részes cikksorozat gyakorlati megközelítésben ismerteti a témakörrel kapcsolatos szabályokat, és felhívja a figyelmet az esetleges kockázatos területekre. Az első két részben a személyi jövedelemadót érintő szabályokat tekintettük végig, most pedig a teljesen eltérő szabályrendszer által meghatározott társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozunk.
Négy részből álló cikksorozatunkban 2. részében a juttatások adó- és járulékterheivel, az adókedvezményekkel és az adókockázatokkal foglalkozunk.
A fokozódó globalizálódó, a munkaerő kapacitások hatékonyabb kihasználása és ezáltal a költségek optimalizálása miatt egyre gyakoribb, hogy magyarországi székhelyű vállalatok munkavállalóikat külföldi munkavégzés céljából küldik leány- vagy anyavállalatukhoz esetleg egy üzleti partnerükhöz. Négy részből álló cikksorozatunkban az adózást és a társadalombiztosítást meghatározó legfontosabb szempontokat tekintjük végig.
2015-ben is a klasszikus ellenőrzési területeket – például az áfát, a társasági adót, az élőmunkával kapcsolatos adó- és járulék kötelezettségek teljesítését fogja ellenőrizni a hatóság a február 19-én publikált ellenőrzési irányelvek szerint. A legtöbb újdonságot talán a módszerekben találhatjuk. Mivel egyre több elektronikus adat áll a hatóság rendelkezésére, így egyre inkább lehet támaszkodni az informatikai módszerekre az ellenőrzésekben is. Az adóelkerülés elleni harc lényege a csalási folyamatok, összefüggések feltárása, ezért a rendszerszerűségre fognak koncentrálni a működési folyamatok vizsgálata során. Nagy hangsúlyt fektetnek a belső szabályzatok ellenőrzésére, és nem fognak megállni az egyes vállalkozásoknál, hanem láncolatokat keresnek majd, továbbá a csalásokból hasznot húzó magánszemélyeket is ellenőrizni fogják.
2016. január elsejétől csak olyan számlázó programot lehet majd használni, mely rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval. „8 hónapjuk van tehát az érintetteknek a felkészülésre, vagyis semmiképpen nem állítható, hogy a rendelkezésre álló idő nem lenne elég hosszú. Ugyanakkor mivel az informatikai rendszerek fejlesztése és bevezetése időigényes folyamat, érdemes már most nekilátni a fejlesztésnek.” – figyelmeztetett Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
2015. február 27-én, pénteken este kihirdették az új EKÁER szabályokat, melynek eredményeként 2015. március 1-jén vasárnap lejár az EKÁER próbaüzeme, és beindul az éles rendszer. Az új szabályok változást hoznak a mentességek kiterjesztésén túl a bejelentésre kötelezettek személyében és a bejelentendő adatok körében is.
Az elmúlt hónapokban a legtöbb problémát az EKÁER regisztrációval kapcsolatos új szabályokra való felkészülés jelentette a vállalkozások számára. Ugyan már két hónapja használni kell a rendszert, de mivel még mindig módosulnak a jogszabályok, ezért a változások gyakorlati értelmezésébe, valamint a belföldi és EU-s láncügyletek, egyéb speciális helyzetek kezelésébe továbbra is érdemes külső tanácsadót bevonni.
A LeitnerLeitner
áll ügyfelei rendelkezésére.
A Magyar Közlekedés cikkben számolt be a jól sikerült EKÁER szemináriumról, melyen Jancsa-Pék Judit képviselte a LeitnerLeitnert.
A Navigátorban pedig két cikket is publikált Jancsa-Pék Judit. Az elsőben a gyűjtőfuvarozók speciális helyzetét ismertette az EKÁER szabályozás összefüggésében, a második pedig egy hosszabb anyag volt a 2015-ös adóváltozásról.
Az online pénztárgépek, az e-útdíj és az EKÁER mind olyan rendszerek, melyek a valós gazdasági folyamatokról szolgáltatnak hatalmas mennyiségű információt az állam és az adóhatóság részére. A 2015-ös adócsomag ezen a téren is változást hozott.
Ha a munkáltató nem ajánlotta fel számunkra, vagy mi nem kértük a munkáltatói adómegállapítást, még akkor is túleshetünk egyszerűen a személyi jövedelemadó-bevallás feladatán: ugyanis az adóhatóság közreműködését is kérhetjük az egyszerűsített bevallás elkészítéséhez.
