2014. szeptember 16-án látott napvilágot az OECD BEPS akciótervének 13. pontjában vállalt transzferár-szabályozást felülvizsgáló jelentés. Ez az adóelkerülés elleni hatékony fellépést lehetővé tevő részletes előírások mellett egy új eszközt is bevezet: az országonkénti jelentést.
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy kell vagy nem kell, és ha igen, mikor kell a külföldi vállalkozásoknak adószámot igényelniük. (Korábbi cikkek: Külföldiek mint magyar áfaalanyok, avagy mikor kell adószámot igényelni? 1, Külföldiek mint magyar áfaalanyok, avagy mikor kell adószámot igényelni? 2) E cikksorozatot gyakorlati példákkal folytatjuk.
Minden vállalkozás számíthat ellenőrzésre, amelyik EU-s vagy állami támogatásból valósított meg fejlesztést, projektet. Sikerrel vehetik azonban ezt az akadályt is, ha a megvalósításba hozzáértő könyvvizsgálót vonnak be – akár kötelező ezt megtenniük, akár nem. Egy független kontroll beiktatásával lehetőség van ugyanis arra, hogy az esetleges hibákat az ellenőrzés előtt feltárják, így elkerülhető a jogosultság visszavonása, a támogatás visszafizetése. A könyvvizsgáló tehát segíthet abban, hogy a vállalkozások ne csak elnyerjék, hanem meg is tarthassák a támogatásukat.
2014. szeptember 1-jén a hirdették ki a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény Kommentárjának legújabb kiegészítését. A szöveg többek között pontosítja a munkaviszony megszűnését követő kifizetések nemzetközi adójogi kezelését.
Kifejezetten áfával foglalkozó számviteli szakembereket, adótanácsadókat várunk erre az egynapos képzésre. Célunk, hogy a résztvevők átfogó, mély, ugyanakkor gyakorlatias ismereteket szerezzenek a különböző ügyletek helyes áfa-kezelésével kapcsolatban. Előadásaink megoldásközpontúak: nem csak elméleti problémákat vetünk fel, hanem azt mutatjuk meg, hogy milyen módon kell a helyes döntéseket meghozni az egyes konkrét esetekben – legyenek azok hazai vagy nemzetközi vonatkozású ügyletek.
BEPS elleni akciótervről szóló cikksorozatunk harmadik részében az akcióterv fennmaradó, 2015-re tervezett lépéseit tekintjük át. Az adóelkerülés elleni küzdelem soha nem látott nemzetközi adóügyi akcióterve, a BEPS-projekt. 2014 szeptemberében több jelentős feladatot sikerrel, a konzultációk során az eredeti célhoz képest nem visszakozva, teljesített az OECD. A projekt azonban nem ért véget. Nézzük tehát, mi várható még.
BEPS elleni akciótervről szóló cikksorozatunk második részében az akcióterv 15 lépéséből azokat emeljük ki, melyeknek kihirdetési dátuma 2014 szeptembere.
A szeptember nem csak az iskolakezdést hozza, hanem az adóhatósági ellenőrzések is újraindulnak, fokozódnak ilyenkor. Tapasztalatok és a kihirdetett hatósági ellenőrzési irányelvek is azt mutatják, hogy az egyik fő célpont ilyenkor az áfa. Az ellenőrzések közel fele ugyanis erre az adónemre irányul, és a legtöbb hibát, visszásságot is ezen a területen tárják fel. Fontos ezért felkészülniük az ellenőrzésre azoknak, akik áfát igényelnek vissza, de azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak is, amelyeknek tulajdonosi, ügyvezetői köre részben vagy egészben azonos, és egymás között nagy forgalmat bonyolítanak le, valamint az olyan cégeknek, amelyek más EU tagországokkal kereskednek.
Augusztus 15-én hatályba lépett a reklámadó, és még ugyanezen a napon sok újdonság is napvilágot látott. Ugyanis az adóhatóság nyilvánosságra hozta tájékoztatóját a reklámadó szabályainak életbe lépéséről, az 1494-es reklámadó-bevallás élesben is elérhetővé vált a NAV rendszerében, majd késő este kihirdették a NGM-NAV közös álláspontját tükröző úgynevezett 66. számú információs füzet a reklámadó legfontosabb szabályairól. Mindezek végre sok eddig függőben lévő kérdésre megadják a választ.
Új áfa-szabályozás lép majd életbe a távértékesítésekkel kapcsolatban 2015. január 1-jével az Unióban. Ekkortól ugyanis a nem-adóalanyok, vagyis a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások egész Európában a fogyasztás helye szerint (azaz a célországban) fognak adózni. Az elektronikus szolgáltatások alatt online boltok, webshopok, webportálok, mobilalkalmazás forgalmazók, e-könyv-értékesítők, távoktatók és más hasonló e-kereskedők szolgáltatásait kell érteni.
