A végleges jogszabályi szöveg ismeretében valamint az adóhatóság által tegnap közzétett első tájékoztatás alapján, érdemes még egyszer visszatérni a reklámadóval kapcsolatos kicsiket és nagyokat érintő szabályokra.

Blogbejegyzéseinkben többször írtunk az időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelésének várható változásáról, valamint annak gazdasági és adminisztratív hatásairól. Mivel a változások végül mégsem léptek hatályba, úgy illik, hogy erről is tájékoztassuk olvasóinkat.

Július 22-én Siklós Márta a Gazdasági Rádióban, Jancsa-Pék Judit a Klubrádióban beszélt a reklámadóról. Az interjú hanganyagai elérhetőek:

Gazdasági Rádió, 3 részletben

Klubrádió, a 20 perctől kezdődően

Klubrádió befejezés

2014. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a frissen bevezetett reklámadó-törvény módosításait. Ennek értelmében a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha az adófizetésre kötelezett cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót. Nemcsak emiatt válhat azonban gyakorlatilag minden vállalkozás a reklámadó alanyává, hanem azért is, mert az úgy nevezett saját célú reklám, azaz az önreklám is adóköteles. Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá.

A BEPS az angol „Base erosion and profit shifting” kifejezésből származik, mely magyarul „a nyereség másik államba való áthelyezéséből eredő társasági adóalap amortizációt” jelenti. A BEPS jelenség komoly adóbevétel kiesést jelenthet. Hiszen miközben bizonyos országok a külföldi befektetők számára kedvező adózási környezetet teremtve próbálják meg a tőkét magukhoz vonzani, a vállalkozások és mögöttük álló tulajdonosaik pedig mindezt kihasználva igyekeznek globális adóterhelésüket minimalizálni. Erre pedig az adott országok az agresszív adótervezést és adóelkerülést visszaszorító lépésekkel és globális összefogással válaszolnak: a G20-ak felkérésére az OECD kidolgozta BEPS elleni akciótervét, most pedig ennek megvalósításán munkálkodik. Tanulmányunkban az akcióterv lépéseit, hatályba lépésük várható idejét ismertetjük több részben. Sorozatunk első része a káros adótervezést mutatja be példákon, valamint annak következményein keresztül.

2014. július 1-jével lépett hatályba a 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet, mely hatályon kívül helyezte a számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 24/1995. PM rendeletet. Új számlázó program vagy az online számlázási szolgáltatás vásárlása esetén a 2014. október 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az adóalany köteles 30 napon belül bejelenteni az adóhatósághoz a számlázó program főbb adatait. A korábban beszerzett és még használatban lévő számlázó programok esetén a fenti adatokat 2014. november 15-ig terheli bejelentési kötelezettség.

2014. július 1-jével lép életbe a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó 2013 végén elfogadott módosítások utolsó, 3. csomagja. Két új jogintézmény jelenik meg a termékdíj törvényben: az ipari és a kereskedelmi termékdíj-raktár, valamint változnak az átvállalásokhoz kapcsolódó szerződések hatályba lépésének feltételei is.

Az új Ptk. hatályba lépése után rémhíráradat indult a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek „drasztikus felelősségnövekedéséről”. Valójában azonban nem a radikális újraszabályozás és az ennek következtében megnövekedett jogi felelősség, hanem a jelenleg még bizonytalan adókezelés jelenti a valódi kockázatot. A módosítás ugyanis adózási bizonytalanságot okoz, melyet a jogalkotó a vonatkozó jogszabály módosításával oldhatna fel. Addig is, míg ez megtörténik, szükség lenne az adóhatóság átfogó állásfoglalására. A Világgazdaság Vélemény rovatában jelent meg Siklós Márta és dr. Szecskay András cikke.

Idén nyáron az adótörvények kapcsán több módosító indítványt is tárgyalt az Országgyűlés. Az időszaki elszámolású ügyletek áfájával és a fejlesztési adókedvezmények új szabályaival foglalkozó indítványt június 23-án fogadták el. Az áfára, szja-ra, tao-ra vonatkozó további javaslatokat és egyéb módosításokat még tárgyalja az Parlament.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló cikkünk második részében a mentesség, a visszaigénylés szabályait tekintjük át, valamint kitérünk a díjjal kapcsolatos speciális szabályokra.