Nem újdonság, hogy a határozott idejű vagy más néven időszaki elszámolású ügyletek szabályai változni fognak, hiszen eredetileg 2014 júliusától tervezték bevezetni, hogy az elszámolási időszak utolsó napja minősüljön az áfa-rendszerében teljesítésnek a fizetési határidő helyett. Ugyan a módosítások 2014-ben nem léptek hatályba, de a 2015-ös adócsomagban ismét visszaköszön az elképzelés, igaz, hosszabb felszülési időt biztosítva. Az új szabályok szerint a változtatások csak 2016-tól lépnek érvénybe.

December 12-én tartjuk a 2015-ös adócsomagról szóló konferenciánkat. A csomag ugyanis több olyan nagy horderejű és komoly változást tartalmaz, amelyre a cégeknek már idén fel kell készülniük. Jelentős többlet adminisztrációval és súlyos szankciókkal kell számolnia minden árukereskedelemben érintett cégnek. A kereskedőket újabb különadók és változó társasági adó szabályozás sújtja. Ugyanakkor átalakul az adókedvezmények rendszere, belépnek új támogatási irányok, melyek közül van, amelyet már 2014-re is érdemes használni. Rendezvényünkön ezeket a változásokat ismerheti meg érthető, az élet gyakorlati problémáinak megfelelő formában.

Múlt heti adókedvezményekkel foglalkozó cikkünk után most a november 17-én elfogadott adótörvény-csomag egy másik társasági adót érintő elemét foglaljuk össze: a felsőoktatási intézmények támogatásával kapcsolatban igénybe vehető kedvezményt. Ez ugyanis egy teljesen új támogatási területként jelenik meg.

Lakásvásárláskor számos olyan kiadás jelentkezhet, amely a lakás vételára mellett komolyan megterheli a pénztárcánkat. Ilyen lehet a megszerzett ingatlan utáni illeték is.

A jövő évi adótörvény-javaslat egyik legjelentősebb, a kedvezmények rendszerét érintő eleme átalakíthatja a filmalkotás, előadó-művészeti szervezetek és a látványcsapat-sport támogatások rendszerét.

Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy az e-útdíj használatával kapcsolatos adatokat az adóhatóság felhasználhatja ellenőrzései során, ezzel is nyomon követve az árumozgásokat, a kereskedelmet. A 2015-ös adócsomag erre is rátesz egy lapáttal, hiszen a tervek szerint 2015 januárjától bevezetik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, röviden EKAER-t.

Az augusztusban bevezetett reklámadó először a médiaszereplők körében okozott fejtörést, hiszen az adókötelezettség elsősorban a reklámok közzétevőinél (médiaszolgáltatóknál, sajtótermékek kiadóinál, szabadtéri reklámhordozón, nyomtatott anyagon, járművön, ingatlanon reklámozóknál és az internetes reklám közzétevőknél) jelentkezik. Beleértve azokat a vállalkozásokat is, akik saját maguk készítenek, terjesztenek reklámanyagokat (pl. szórólapokat, reklámújságokat, reklámajándékokat) és/vagy helyeznek el saját felületeiken reklámcélú marketing eszközöket. Ők a reklámadó elsődleges kötelezettjei.

Jancsa-Pék Judit a Millásreggeli adásában a különadók hatásáról beszélt.

A 2015-től hatályba lépő új szabályoknak: az ügyvezetés egyezőségével kapcsolatos fogalom bevezetésének köszönhetően az eddiginél szélesebb kör számíthat a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciókra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségekre és vizsgálatokra. A módosítások iránya megfelel az eddigi tendenciáknak, hiszen a NAV évről évre szigorúbban vizsgálata a vállalatcsoportok egymás között alkalmazott árait. Ennek köszönhetően 2011-ben még csak 18 milliárd forint volt a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány, 2013-ban ez a szám már meghaladta 33 milliárd forintot.

Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere a Magyar Adótanácsadók Egyesületének Nemzetközi Adó Tagozatának november 13-i Vállalkozások támogatása Magyarországon című ingyenes konferenciáján tart előadást.