Kevés adózó látja át teljesen, és tudja megfelelően alkalmazni a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos szabályozást. Pedig mivel igen bonyolult, gyakran változik, sok vállalkozást érint és komoly jogkövetkezmények kapcsolódnak hozzá, nagyon is indokolt foglalkozni vele. Ez az adónem ugyanis számos kockázatot rejt magában, de a szabályok helyes alkalmazása lehetőségeket is kínál. A legnagyobb kockázat éppen az, hogy sok adózónak egyáltalán nincs tapasztalata ezzel az adónemmel kapcsolatos teendőkben, talán még azt sem tudja, hogy ő is alanya-e a törvénynek, neki is meg kell-e fizetnie ezt a közterhet. Cikksorozatunk ebben kíván segítséget nyújtani: rövid áttekintést ad a környezetvédelmi termékdíjra (a továbbiakban „termékdíjra”) vonatkozó általános szabályokról.

A kormánypárti képviselői önálló indítványként 2014. június 4-én benyújtott adózási saláta törvényjavaslat fél évvel elhalasztaná az úgynevezett időszaki elszámolású ügyletek áfa-kezelésének változásait. Az indítvány szerint az új szabályokat 2014. június 30. helyett, csak az olyan 2014. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. december 31-ét követő időpont.

Forrás: Támogatásokat Vizsgáló Iroda, www.tvi.kormany.hu

A nagyvállalkozásoknak és azoknak, akik Budapesten, Pest megye jövőben nem támogatott településein és a Közép- és Nyugat-Dunántúl megyéiben terveznek jelentős beruházásokat mielőbb, de legkésőbb a hónap végéig érdemes benyújtaniuk támogatási és fejlesztési adókedvezmény iránti igényüket. A fejlesztési adókedvezményeket érintő szabályozás ugyanis július elsejével biztosan megváltozik, de mivel az adótörvény-módosítási tervezet úgy fogalmaz, hogy az új szabályok a kihirdetés utáni napon lépnek hatályba, valójában a társasági adót érintő változások még ennél is hamarabb életbe léphetnek.

A 2013-as adótörvény-változások nem hoztak lényegi és sokakat érintő újdonságokat az idei társasági adószámításban. Volt néhány kisebb módosítás többek között a veszteségelhatárolás szabályaiban, az alultőkésítettséggel kapcsolatban, az ellenőrzött külföldi társaságok adózását illetően, a bejelentett részesedés és immateriális jószág kapcsán, ezek azonban jellemzően finomhangoló részletszabályok vagy főképp speciális helyzetekben jelentkező módosítások.

2014. május 31-e a bevallási határideje az úgy nevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak. A megnevezés csalóka lehet, hiszen a felügyeleti díj alanyai nem csupán az „élelmiszerláncok”, a jogszabály hatálya ennél sokkal több személyre, vállalkozásra kiterjed. Például az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozásoknak, de kisebb élelmiszerboltoknak, cukrászdáknak vagy éttermeknek is be kell vallaniuk és fizetniük kell ezt a díjat.

A vállalkozások éves adóbevallási és -fizetési kötelezettségeiket május 31-éig teljesítik. Ekkor kell bevallani és fizetni a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot és például a kevesek által ismert élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Cikkünkben a helyi iparűzési adó bevallással kapcsolatos nehézségekkel foglalkozunk.

A május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése. Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat, csökkenhet.

Kriszta
Munkahelye/pozíciója: nagyvállalat beosztott alkalmazottja
Lakás mérete: 90 nm, 3 szoba
Lakásértéke: 22 millió
Lakás helye: Szeged
Tulajdoni hányad: 100%
Család mérete: 1 felnőtt, 2 kiskorú gyerek
Hitel értéke: 15 millió Ft forint hitel
Korábbi munkáltatói lakhatási támogatás összege, ideje: igen, korábbi munkáltatótól 2 éve kapott 2 millió Ft vissza nem térítendő lakáscélú támogatást, melyet hitelintézet útján nyújtottak.

2014. április 1-jén módosult a környezetvédelmi termékdíj törvény. „A csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezett” fogalmát felváltotta „a csekély mennyiségű kibocsátó”. Azoknak a cégeknek, akik ebbe a kategóriába tartoznak, április 20-áig kell bejelentkezniük az adóhatóságnál.

A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre,  a célzott szolgáltatások rendszerére.